Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Dávid L.: Az Alsó-Rajna csatornázása 5(53 5 millió m

3 földet mozgattak meg, továbbá 300 000 m

3 rőzsematracot, 200 000 tonna terhelő- és burkolókövet helyeztek el. 170 munkás dolgozott folyamatosan, az építkezésen. A különböző elzárószerkezeteket, köztük a sisakrostélyos táblákat szárazon szerelték össze és helyezték el. Az elhelyezés után a körtöltést kotrókkal megbontották és a munkagödröt részlegesen elárasztották. A sisakrostélyos elzárótáblák mozgatásához szükséges gépi berendezéseknek a vasbeton ív tetején levő gépterembe történő felemeléséhez, valamint az egyenként (> tonna súlyú támkapuk elhelyezéséhez úszódarukat alkalmaztak. Ennek befejeztével eltávolították a körtöltést és befejezték a hajózsilipet és a duzzasztóművet megközelítő folyószakaszok kialakítását. A duzzasztómű és a hajózsilip építésével egyidejűleg elvégezték a vízlépcsőhöz tartozó bögében a folyamszabályozási és partbiztosítási munkákat. A munkálatok legvégén zárták el a régi medret és ezzel egyidejűleg a hajóforgalmat a vízlépcsőhöz terelték. A Hagestein-i vízlépcső építési költsége meghaladja a 40 millió guident (11 millió dollár). Ennek valamivel több mint a felét költötték a tényleges létesítményekre, míg a fennmaradó részt földvásárlásra és a folyamszabályozási munkákra fordították. Becslések szerint az Alsó-Rajna csatornázás teljes műve több mint 175 millió guldenbe (49 millió dollár) fog kerülni. Az összegnek több mint a felét a földvásárlás és a folyamszabályozási munkák fogják felemészteni. A vízlépcsők üzeme az Alsó-Rajna normális vízjárású éveiben úgy alakul, hogy a duzzasztók három hónapon keresztül zárva és öt hónapon keresztül részlegesen nyitva lesznek. Ez idő alatt, azaz a kis- és középvizek idején a hajóforgalom a hajózsilipeken keresztül bonyolódik. Nagy víznél, amikor duzzasztásra nincs szükség, az év hátralevő négy hónapjában, mindkét sisakrostélyos zárótáblát kinyitják és a hajóforgalmat e táblák alatt engedik keresztül. Téli időszakban a folyó befagyásakor a sisakrostélyos táblákat szintén felnyitják. A vízlépcsők működtetéséhez 9 — 9 fős személyzet szükséges. A duzzasztómű zárt állapotánál a hajózsilipek éjjel-nappal el vannak látva kezelőszemélyzettel. A kezelőszemélyzet részére a vízlépcsők közelében lakások épülnek. A vízlépcső kezelőinek különböző segédtáblázatokat és grafikonokat bocsátottak rendelkezésre, amelyekből meghatározhatják, hogy a kívánt hatás elérése érdekében mikor, mit kell tenniük. A vízlépcsők üzemének ellenőrzésére a Rajna különböző ágai mentén 12 vízmérce vízállásadatait folyamatosan fogják rögzíteni az üzemeltető szervezet Arnheim-i irodájában. Ez azért is szükséges, hogy a vízelosztó rendszer továbbra is képes legyen a felmerülő igények mindenkori pontos kielégítésére. Az Alsó-Rajna csatornázási rendszerét a holland Szállítási, Vízi és Közlekedésügyi Minisztérium, Duzzasztott Folyók Osztálya dolgozta ki. Ez az osztály foglalkozott a szükséges földek megvásárlásával és a folyamszabályozási munkákkal is. A duzzasztókat és hajózsilipeket e minisztérium Duzzasztók és Hajózsilipek Osztálya tervezte. Ugyancsak ennek az osztálynak az irányítása alatt végezték el a föld- és betonmunkákat, továbbá a turbina, valamint az üzemeltetéshez szükséges elektromos berendezések felszerelését. A Híd Osztály irányításával folyt az acélelzáró és felhúzó szerkezetek, valamint a fényjelző berendezések szerelése, míg a vízszintszabályozás rendszerének kidolgozásáért a Vízgazdálkodási és Kutatási Osztály felelt. Az építést, a tervezés során jelentős kisminta kísérletek előzték meg, amelyeknek a legnagyobb részét a Delft-i Hidraulikai Laboratóriumban végezték. Ezt az is indokolta, hogy az újszerű szerkezetek számos hidraulikai problémát vetettek fel. A kivitelezést négy holland kivitelező vállalatra, a Hillen és Roosenra, az M. van Dijkre, a Van Hattum és Blankevoortra és a Dirk Verstoepra bízták. A művek üzemeltetését az említett Minisztérium Duzzasztott Folyók Osztálya irányítja. , , , A Rajna édesvíz-készletének teljes hasznosítására Hollandiában csak az AlsóRajna csatornázás, az Ijssel-tó poldereinek lecsapolása és a Delta-terv megvalósítása után nyílik lehetőség. Ennek mielőbbi elérése érdekében jelenleg mindhárom, önmagában is jelentős vízépítési munkát egyidőben végzik. A befejezést követően kialakuló helyzet közvetve, vagy közvetlenül az ország jelentős részén érezhetően javítani fogja a hajózási viszonyokat és lehetővé fogja tenni az ipar és a mezőgazdaság fokozott fejlődését.