Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

.588 Ismertetések 7. ábra. A zárószerkezet részlete az alvíz felöl nek és az elzárószerkezet egy-egy csuklójának alapozásául szolgálnak. Ezenkívül » sisakrostélyos szerkezet beépített részeinek öblítésére öblítőcsatornát, továbbá balzsilipet és az angolnaivadékok részére egy kis csatornát helyeztek el bennük. A középső pillérrel ellentétben azonban a vízszállítás finom szabályozó-berendezéseit itt nem találjuk meg. A parti pillérekben kialakított halzsilipek lehetővé teszik, hogy a folyó élővilága akkor is tudja folytatni a folyón felfelé vándorlását, amikor a duzzasztó zárva van. Ezeket a csatornákat egyedül a Driel-i duzzasztónál nem alakították ki, mivel ott nem szükségesek. Az angolnaivadékok 0,2 m/s-nál nagyobb sebességű áramlással szemben már nem tudnak úszni, ezért rendszerint a parthoz szorulva haladnak. A duzzasztóhoz érkezve, a part mentén vezetett vízáramlás csalogatja ezeket a csatornába. Magát a csatornát fűzfavesszővel burkolva, lejtősen alakították ki. Ezzel az áramlási sebességet az említett határsebesség alá csökkentették, és így az ivadékok már fel tudnak jutni a felvízre. A pikkelyes halak 1 — 1,5 m/s áramlással szemben tudnak úszni és így általában az áramlás közepén haladnak. A vízlépcsőt megközelítve a parti pillértől a folyó közepe felé vezetett erőteljes áramlás csalogatja ezeket. A parti pillérnél egy zsilipkamrába úsznak be, ahol elárasztásra, illetve átzsilipelésre kerülnek és úgy jutnak fel, a felső szintre. Minden parti pillérben üveggel fedett kémlelőablakok vannak, amelyeken keresztül követni lehet a halak mozgását. Amint a halak vándorlási tulajdonságára vonatkozóan megfelelő mennyiségű adat rendelkezésre fog állni, lehetséges lesz a halzsilipeket automatikusan üzemeltetni. Jelenleg még nem automatikusak. A duzzasztómű fenéklemeze a parti pillérek között hatalmas betontömbökből van összeállítva. A medret a káros kimosások elkerülése végett acélszádpallók közé