Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Dávid L.: Az Alsó-Rajna csatornázása 5(53 A sisakrostélyos zárótábla néhány részletét a 6. és 7. ábra mutatja be. A 6. ábrán a lezárt szerkezetpillér csatlakozását, mig a következő képen a táblamerevítő szerkezetének részletét és az alvízi áramlás képét láthatjuk. A sisakrostélyos szerkezet jellemző adatait néhány hazai duzzasztómű zárószerkezetével az /. táblázatban hasonlítottuk össze. A táblázatból kitűnik, hogy a hazai nagyobb duzzasztóműveknél a legnagyobb duzzasztás nagyobb, míg a nyílásszélesség kisebb, mint az alsó-rajnai műveknél. Az elzárószerkezet folyóméterenkénti súlya az alsó-rajnai műveknél kisebb, de az elzárószerkezet súlyát az elzárt területegységre vetítve az alsó-rajnai műveknél ez a mutatószám már a nagyobb értékek közé tartozik. A táblázatból — mélyebb elemzés nélkül — arra a következtetésre juthatunk, hogy a sisakrostélyos szerkezet az anyagigényesség szempontjából elsősorban a nagyszélességű, kisebb duzzasztású nyí lások elzárására alkalmas. A szerkezet óriási előnye, hogy nyitásnál nem a tábla teljes súlyát kell emelni, hanem annak csak kisebb hányadát, mivel a nagy erők a csuklóban keresztült adódnak át a pillérekre. Ezzel egyidejűleg pedig a nyitott tábla alatti áthaladás alig van korlátozva, ami a nagy vízi hajózásnál döntő jelentőségű. A sisakrostélyos mederelzáró szerkezetről átadódó erők felvételére, valamint a szerkezet kezelésére a közbenső és a parti pillérek szolgálnak. A közbenső pillér, amely elsősorban a táblák emelését biztosító két vasbeton ív alapozására szolgál, a duzzasztó fenéklemeze fölé emelkedik 12 m magasra. Hagesteinnél a fenéklemez —4,50 NAP-n, míg a pillér felvízi oldala +7,50 NAP-n van. Szélessége Hagesteinné! 14 in, hossza pedig 68 m. A másik két duzzasztónál az előbbi érték 12,5 m, az utóbbi 59 m. A pillér felvízi oldala mindhárom esetben több mint 1,5 m-rel a legnagyobb víz felett van. Az emelőkábelek gépterme erről a szintről induló szabad csigalépcsővel közelíthető meg minden vízállásnál. A pillér alvízi oldala az elzáró szerkezet járóhídjával egy szinten, a felvízi oldalnál 3 m-rel alacsonyabban, az LNV alatt van. A vasbeton ív tetején levő kábelterem legfelső, egyben a vízlépcső legmagasabb pontja, a duzzasztó fenéklemeze felett 31,50 m magasan található. A pillér alapozási síkja pedig a duzzasztó fenéklemeze alatt 10 m mélyen van. A pillér tömbjében helyezték el a finoman szabályozó, vízleeresztést biztosító hengeres zsilipet és az ehhez kapcsolódó csatornát. Ez a szerkezet a sisakrostélyok zárt állapota esetén is lehetővé teszi maximálisan 90 m

3/s vízleadást, amelyet a folyó áramlási viszonyainak szűk határok közti finom szabályozására használnak. A víz a pillér felvízi részén az oldalnyílásokon keresztül lép be és a hengeres zsilipen, valamint a csatornán átfolyva a pillér alvízi oldalán lép ki. A sisakrostélyos szerkezetek lezárása előtt, a pillér beinélyített részeinek kiöblítésére szintén e csatornán, illetve az ebből kiágazó oldalcsatornákon szállítják a nagynyomású vizet. A Hagestein-i duzzasztónál a középső pillérben egy Kaplan-turbinát is elhelyeztek. Ez okozta itt a pillérméretek növekedését. A turbina víznyelő képessége 65 m

3/s, a forgórész átmérője 4,3 m, maximális teljesítménye 25У0 LE, a hasznos esése 3,43 m. Mivel a turbinát a hengeres zsilippel együtt is használhatják a vízfolyás finom szabályozására, így e célból e vízlépcsőnél maximálisan 155 m

3/s vízhozam tud átömleni. A középső pillér még a pilléreket összekötő alagút megközelítésére szolgáló liftaknát is magában foglalja. A parti pillérek félpillérhez hasonlítva, elsősorban szintén egy-egy vasbetonív6. ábra. A sisakrostélyos zárószerkezet pillércsatlakozása zárt állapotban