Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Böcker Tivadar: Magyarországi karsztvízkutatás jelenlegi helyzete

A magyarországi karsztvíz-kutatás 493." évi csapadéknak. Ez a mértékadó csapadékszázalék. Növeli még a beszivárgást az év utolsó négy hónapjában lehulló csapadék. Ez telíti a repedéshálózatot. Ezért egy korrekciós állandót kell meghatározni, amely az utolsó négyhavi csapadék mennyiségének és az ugyanazon négy hónap sokéves csapadékátlagának arányától fiigg. A korrekciós állandóval — megállapítása tapasztalati adatok alapján történt — növeljük a mértékadó csapadékszázalékot és kapjuk — a korrigált mértékadó csapadékszázalékot. A beszivárgási százalék a 8. ábrán levő görbéről olvasható le a korrigált mértékadó csapadékszázalék függvényében. Ez azonban csak a felszíni karsztokra érvényes. Üjabb vizsgálatok szerint a karsztvíz a csapadékból azokon a területeken is utánpótlódik, ahol a karsztos kőzet felszínén kisáteresztő-képességű fedőösszlet települ. Több száz fúrásban végzett víznyeletési kísérlet igazolta, hogy a fedőkőzetek nyelőképessége kisebb — legjobb esetben egyenlő — a karbonátos kőzetek nyelőképességével. Ily módon állapította meg a szerző a kőzetek beszivárgási mutatóját, amely mutatja hogy a felszíni kőzet beszivárgási százaléka hányadrésze a felszíni karsztos kőzetekének ('J. ábra). A karsztos kőzetekben tárolt vízkészlet két részből tevődik össze: 1. statikus és 2. dinamikus készletből. A statikus karsztvízkészlet az egy időpillanatban, — az akkor mért vízszint alatt, — a karsztos kőzet hézagait, üregeit, barlang és egyéb vízjáratait kitöltő vízmennyiség. Mivel a vízjáratok (hasadékok) a kőzetet teljes vastagságában átjárják, a statikus víz mennyisége jelentős. Pl. a Dunántúli Magyar Középhegység felszíni és fedett karsztrendszerében tárolt statikus készlet 29,3 • 10

9 m

3 (500 m mélységig, 0,5% hézagtérfogat). Dinamikus karsztvízkészlet az a vízmennyiség, amely a felszíni karsztos, vagy a hegységperemeken, a karsztos kőzetekre települő kisáteresztő-képességű fedőkőzeteken át a csapadékból állandóan utánpótlódik. Ez pl. a Dunántúli Magyar Középhegység területén 9 m

3/sec. Összefüggő felszíni és fedett karszt esetében — zavartalan állapotban - a dinamikus készlet jelentős része a karsztforrásokban kerül felszínre. A fedett karszt megcsapolásakor a dinamikus készlet megoszlik a megcsapolás és a források között. A dinamikus készletnél nagyobb mértékű megcsapolással a források elapadnak és a felszíni karszt fokozatosan kiürül (statikus készlet fogy). Ezért a karszivizgazdálkodás alapelve: a dinamikus készletnél nagyobb mértékű megcsapolást heri ini kell. 7. ábra. Víznyelő kialakulása : a - a triász mészkő felszíne a szerkezeti mozi/ások után ; b = a karsztosodás után Рис. 7. Возникновение водопоглотителя, а) поверхность триасного известняка после структурных движений; б) после карстования Fig. 7. Sink development, а = surface of the Triassic limestone after tectonic movement, b = after karstification