Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
4. füzet - Böcker Tivadar: Magyarországi karsztvízkutatás jelenlegi helyzete
494 Böcker Tivadar 4. A termelt (szivattyúzott) vízmennyiségek A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiterjedt észlelő hálózatot hozott létre a karsztot megcsapoló források, kutak és bányák vízhozamának mérésére. Először a forrásvízhozamok mérése indult meg. Az országot nyilvántartási körzetekre osztották és a körzet forrásait feltérképezték. A forráskataszter forrásonként a helyrajzi adatokon kívül tartalmazza: a törzskönyvi számot, a körzet nevét, a forrás nevét, helyrajzi leírását topográfiai térképlap számát, koordinátáját, tengerszint feletti magasságát, geológiai adatait, a vízgyűjtő területet km 2-ben, a forrás-foglalás módját, vízhozamát, hőmérsékletét, elektromos ellenállás adatait és a mérések időpontját. Az Országos Forrásnyilvántartás ma már 15 éves adatsort tartalmaz több mint 1100 forrásról. A fizikai-kémiai tényezők változandóságáról szerzett bizonyítékok lehetővé tették a források megbízhatósági osztályozását és nyilvántartását, a vízhozam, a hőmérséklet és elektromos ellenállás ingadozása alapján. A vizsgálatok igazolták, hogy a CaO/MgO aránynak a magnézium javára történő eltolódásával a megbízhatóság javul. Ennek természetes magyarázata az, hogy a víz a dolomitban finom repedésekben, a mészkőben tágra oldott és erodált üregekben mozog (lásd 2. pont). A mesterséges megcsapolások nyilvántartása kiterjed a bányák és a vízművek által szivattyúzott karsztvíz mérésére és rendszerezésére. Itt is már több mint 8 éves adatsorral rendelkezünk, mintegy 200 víztermelési helyről. A karszt megcsapolásait, a vízhozamokat havi, éves és tízéves grafikonokon tartjuk nyilván, karsztegységenként. (Az összesített adatokat lásd a bevezetőben). 5. A karsztvíz áramlása Az egységesnek tekinthető repedéshálózatban uralkodó nyomásviszonyok, az utánpótlódás és a megcsapolások vizsgálatával lehetőség nyílik a karszthidraulikai sajátosságok megismerésére. Az alapvető hidraulikai összefüggések megállapítása Magyarországon Öllös Géza nevéhez fűződik. Vizsgálatai szerint a porózus kőzeteknél a szemcsék és a 8. ábra. A beszivárgási százalék és a korrigált mértékadó csapadékszázalék összefüggése ( Kessler után ) Рис. 8. Зависимость процента инфильтрации и корректированного расчетного процента осадков (по Кесслер) Fig. 8. Relationship between infiltration percentage and corrected design precipitation percentage ( after Kessler)
