Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Dávid László: Az öntözőrendszerek vízfogyasztásának jellemzői a Tisza-völgyében

Az öntözőrendszerek vízfogyasztása 473 2. A vízfogyasztást meghatározó tényezők A növények öntözővíz-igényének, valamint a halastavak vízfelhasználásának tanulmányozása már hosszú évek óta folyik és folyamatban van ma is. A feladat megoldása azonban rendkívül bonyolult, mivel nagyon sok tényező befolyásolja azt. Az alábbiakban újabb szempontból, az öntözőrendszerek vízfogyasztásán keresztül kívánjuk megközelíteni a kérdést. A vízszolgáltató rendszer egy adott pontján a vízfogyasztás mértékét és jellegét a kapcsolódó termelői vízkivételek igényének és a kapcsolódó vízszolgáltató művek veszteségének összege határozza meg, az öntözési idény minden időpontjában. A termelői vízkivételek adott időpontra vonatkozó vízigényét rendkívül sok tényező befolyásolja. A legfontosabb hatótényezők a következők: — a meteorológiai viszonyok (csapadék, párolgás, szél, hőmérséklet, napfénytartam, stb.), — talajviszonyok (talajféleség, nedvességtartalom, talajvíz helyzete, szemszerkezet, talajhőmérséklet stb.), — növénytermesztési körülmények (növényfajta, biológiai vizigény, a növény fejlettségi foka, művelés módja, száraz szakasz, stb.) , — öntözési mód (felületi, esőztető, altalaj, felületin belül árasztó, csörgedeztető, stb.), — a vízzel ellátandó terület nagysága, — a termelői vízkivételek napi üzemideje, — üzemgazdasági okok (van-e elég munkaerő, a gazdaság egyéb munkái hogyan állnak, pl. évek óta megfigyelhető, hogy aratás idején hiába száraz az idő és kellene öntözni, mégsem teszik, mivel a munkaerőt az aratás leköti), — szubjektív okok (pl. most ne öntözzünk, mert beborult, nemsokára esni fog, stb.), — vízminőségi kérdések (jelenleg elsősorban halastavak esetén), — vízhasználaton belüli vízkormányzó művek veszteségeinek nagysága. A termelői vízkivételek vízfogyasztását a felsorolt tényezők befolyásolják. Mivel ezek hatásának számos kombinációja, variációja állhat elő, a termelői vízkivételek vízfogyasztása vízszolgáltatási időszakon belül széles határok között változik. Mivel a termelői vizkivételek helye az esetek döntő többségében állandó, a változás elsősorban mennyiségben és időben következik be. A minőségbeni változás, a halastavak kivételével, ma még az előző kettőhöz képest elhanyagolható. A mennyiségi változás határértéke 0 és egy maximális érték, rendszerint a termelői vízkivétel műszaki teljesítőképessége. Az időbeni változás határai pedig a tenyészidő kezdete és vége, hazai viszonyaink között általában április 1., illetve szeptember 30. Halastavak esetén a feltöltés miatt ez az időszak hosszabb. A határértékek között a vízfogyasztás eloszlása a legváltozatosabb lehet. Több termelői vízkivétel vízfogyasztásának összege, mivel a befolyásoló tényezők hatása vízkivételenként más és más, nyilván még tovább növeli a változás lehetőségét. Ugyanakkor azonban bizonyos kiegyenlítődés tapasztalható, mivel egy-egy vízkivétel csúcs-, illetve minimális fogyasztásai nem minden esetben esnek össze. 4 Vízügyi Közlemények