Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Becker Alfréd: Rövid idejű vízhozam előrejelzések a Német Demokratikus Köztársaságban

Rövid idejű vízhozam-előrejelzések 457Vízmozgás az 1-2 folyószakaszon Átfolyási[ irhutlámkép, i jelű vízmérce J — Vízmozgás a 2-5 folyószakaszon Átfolyási árhullámkép 5 jelű vízmérce Vízhozam kep-f zodésének és J összegyülekeA iésén_ekJizisÁ-_ Vízhozam lefolyása < a vízfolyásokban Vízfolyások Vízgyűjtőterület hatara ® Vízmérce állomás <ffl Tározomedence С terület hozama'átfolyási árhullámkép, 3jelú vízmérce Vízmozgás a tározó medencén át У Átfolyási árhullámkép, 4 jelú vízmérce Vizmozoas a 4-5 folyószakaszon 0 terület_ hozamsnak arhullámképe az 5 jeli vízmércénél S terület hozamanak árhullámképe a 2 jelű vizmércénéI i terület hozama-átfolyási árhullámkép, t jelű vízmérce 12. ábra. A vízhozam idősorok számítási menetének sematikus ábrázolása, egy folyórendszer különböző vízmérce állomásaira egyszerű folyórendszer modell alapján Рис. 12. Схематичное изображение расчетного хода рядов расходов для разных водомерных станций речной системы на основе простой модели речной системы Fig. 12. Représentation schématique de la marche du calcul des chronologies des débits d'eau pour les diverses stations d'échelles d'un système de rivière sur la base du modèle d'un système simple de rivières Kevéssel utóbb a szerző irányításával Finke, Nitzsche, Thiel és Gurtz három diplomamunkájának keretében két, külföldön kifejlesztett folyómodellt alkalmaztak az Usti—

Dresden közötti /i76a-szakaszra és a Beutzen- Lieske közötti Spreeszakaszra. Az egyik a Muskingum-modell, a másik a Nash [22] és Kalinin— Miljukov [15] által kidolgozott lineáris n-tagú tározó kaszkádmodell volt. E két modell alkalmazhatósága a folyószakaszokon bekövetkező vízmozgás számítására mindhárom munka során beigazolódott, de néhány árhullámnál jellegzetes eltérések léptek fel a számított és észlelt vízhozam-idősorok között, ami a folyószakaszokviselkedésének nem lineáris voltára vezethető vissza. E nem lineáris tulajdonságok egyszerű közelítő figyelembevétele érdekében a szerző különböző átfolyási szakaszokra különböző impulzus-válasz függvényeket, illetve ezek alapjául szolgáló modelleket alkalmazott; pontosabban szólva olyan modellt alakítottak ki, amely két párhuzamosan kapcsolt különböző modellelemből áll (pl. tározó kaszkádok eltérő számú tározóval és különböző tározó állandóval), amelyek közül az egyik csupán bizonyos küszöbérték, (pl. a mederből kilépő vízhozam) túllépésekor vezeti a küszöbértéket meghaladó vízhozam-hányadot. Ez idő szerint a modellt még részleteiben vizsgálják, a rendelkezésre álló eredmények szerint azonban igen alkalmas-