Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Becker Alfréd: Rövid idejű vízhozam előrejelzések a Német Demokratikus Köztársaságban

466 Becker Alfréd nak látszik általános alkalmazásra olyan folyószakaszokon, ahol jelentős a hullámtér. A modell fő előnye, hogy megmarad a lineáris, idő-invariáns rendszerek elméletileg jól kikutatott és viszonylag könnyen kezelhető törvényei mellett és mégis lehetőséget nyújt a nem lineáris vonatkozások figyelembevételére. Vízgyűjtő területek impulzus-válasz függvényei (egységnyi árhullámképei) számításánál is egyre inkább át kell térni a Black—

Box módszerekről a modellkoncepciós módszerekhez, mert azok több lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy hidrológiai észlelési értékek hiányában a természetes rendszerek hidraulikai, morfometriai és egyéb jellemzőiből is lehessen a modellparaméterekre következtetni. E munkálatok lényeges kiinduló alapja a Becker és Glos által nemrég összeállított jelentés, amely a rendszerhidrológia legfontosabb alaptételeit tartalmazza a külföldi szakirodalom átvizsgálásának eredményeképpen [8]. (!. Folyórendszcr modellek Az NDK vízgazdálkodásának egyik főfeladata az elkövetkezendő években, a folyórendszer modellek felépítése. E folyórendszer modellek amellett hogy a vízgyűjtőn az adott időpontban rendelkezésre álló vízkészletek és a lehullott csapadékok alapján a folyamatos rövid idejű vízhozam legfontosabb alapját képezik, végeredményben a területek komplex vízgazdálkodásának is eszközei a pillanatnyilag rendelkezésre álló vízkészletek és a vízszükséglet alapján a vízgazdálkodási létesítmények optimális kormányzása érdekében. A folyórendszer modellek lényeges elemei az előzőkben leírt, illetve azoknak megfelelően továbbfejlesztett modellkoncepciók lesznek. Ilyen folyórendszer modellre vonatkozó vízhozam idősorok számítási menetének alapelve a 12. ábra alján, az ábrázolt vízgyűjtőterület példáján, látható. Ami a közvetlen lefolyást, azaz a legerősebben és legrövidebb idő alatt változó vízhozam komponenst illeti, erre vonatkozólag az 1965/66 években a szerző Glos 'és Leder közreműködésével már kidolgozott egy első folyórendszer modellt, éspedig a 2 160 km

2-es felső Spree vízgyűjtőre a Spremberg tározómedencéig [5]. Eszerint a modell szerint jelenleg szükség esetén 6 órás időközökben vízhozam összeg- és idősor előrejelzéseket adnak a lehullott csapadékok alapján, a terület összes fontos vízmérce helyeire. A modell alkotórészei a 8. és 13. ábra szerinti közvetlen lefolyás meghatározására szolgáló és az említett modellkoncepcióból levezetett összefüggések mellett több a Black—fío.r-eljárás szerint lineáris idővariáns rendszer feltételezésével meghatározott egységnyi árhullámkép (14. ábra), valamint néhány egyszerű lineáris idővariáns rendszerelem: a translációs tag, a Muskingum-modell, a tározókaszkád. A modell kidolgozása során a nemzetközi szakirodalommal összhangban meg lehetett állapítani, hogy a folyórendszer modelleket a kifejlesztés első fázisában célszerű lineáris idő-invariáns rendszerelemekből felépíteni, illetve a lineáris időinvariáns rendszerek törvényeit érvényesnek tekinteni és csupán a továbbiakban szükség szerint időben változó, vagy nem lineáris elemeket fokozatosan beépíteni. Ezenkívül megmutatkozott, hogy a hidrológiai és meteorológiai észlelési anyag minősége számos esetben nem elégíti ki az igényelt követelményeket. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a természetes rendszerek jellemzőit csak olyan mértékben lehet helyesen felismerni, amilyen mértékben kifogástalan kiinduló adatanyagunk van. A követelmények tehát ma nagyobbak, mint valaha a vízhozam idősorok