Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
1. füzet - Nagy László: A partállékonyság néhány hidraulikai kérdése
A partállékonyság 47 Nevezzük az alkalmazható rézsűhajlás szögét g-nak, a 10. ábra segítségével megállapított rézsűhajlást o'-nak és a rézsűből kilépő szivárgás miatt szükséges hajlásszög-csökkenés mértékét Лп-пак. Az így bevezetett jelölések szerint a partrézsű alkalmazható hajlásszöge a q = Q'-AQ kifejezéssel határozható meg. Ha a vizsgált anyag vízalatti súrlódási szöge kisebb, vagy egyenlő a súrlódási szög határértékével, akkor rézsű gyakorlatilag nem építhető, vagyis ha (p'^Q 0 akkor g=0 Ha a kérdéses frakció súrlódási szöge a határérték és a kritikus érték között van, akkor a megállapított rézsűhajlást a vízszintsüllyedés sebességének mértéke szerint csökkenteni kell, vagyis ha 9?o <? , /" <9'kr akkor Q=Q' — AO ahol Ав = шЩЩо <P -<P 0 összefüggéssel határozható meg a szükséges csökkentés. Ha a vízalatti súrlódási szög nagyobb, vagy egyenlő mint a kritikus érték, akkor az alkalmazható rézsű hajlásszöge megegyezik a megállapított hajlásszöggel, vagyis ha cp'^(p k T akkor q=q' és Ag=0 A <p k r határértéke vizsgálataink szerint a 100 cm/perc értékre vonatkoztatva 37,5°. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban ennél hevesebb vízszintsüllyedés alig fordul elő, határértéknek elfogadhatjuk a jelzett szöget. A megállapított hajlásszög értékét a e'=0,75 <p' alakú összefüggéssel számítjuk, amely tulajdonképpen a 10. ábrán feltüntetett egyenes, s egyben a vízalatti súrlódási szög háromnegyedével egyezik meg. A szivárgási nyomóerő és a rézsűhajlás kapcsolatát — mint ahogy azt a 3. fejezetben részletesen ismertettük — több kutató vizsgálta. Mérési eredményeiket — összevetve kísérleteinkkel és a javasolt eljárással — all. ábrán tüntettük fel. Az ábra alapján az tapasztalható, hogy vizsgálataink szerint a korábbi kutatási eredmények másfélszeres biztonságot tartalmaznak. Ez a biztonság egyfelől annak tulajdonítható, hogy kísérleteink a stabil-labil határra vonatkozóan kerültek meghatározásra, másfelől a korábbi kutatási eredményekből nem derül ki egyértelműen, hogy azok a természetes víztartalomhoz tartozó súrlódási szögekre, vagy a vízalatti súrlódási szögekre vonatkozó értékek. Figyelembevéve azonban azt a körülményt, hogy több kutató nagyszámú mérés alapján átlagosan 0,5-ös szorzó bevezetésére tesz javaslatot, valamint az előbbi-
