Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Lászlóffy Woldemár: A városiasodás vízgazdálkodási vonatkozásai

1 A városiasodás vízgazdálkodási vonatkozásai 4391 ugyanakkora esőből nemcsak a megnövekedett lefolyási hányaddal arányosan nagyobb tömegű árhullám keletkezik mint azelőtt, hanem az árhullám alakja is megváltozik: hegyesebb lesz. A változás egyik tényezőjének nagyságáról jó képet alkothatunk magunknak a városi csatornák tervezési segédletében szereplő lefolyási hányadok alapján., A lefolyási hánvadok értéke a különböző jellegű területeken az alábbi (MSZ. 15 300): Sűrűn beépített régi típusú belváros (zárt tömbök, belső udvarok) 0,7 -0,9 Zártsorú beépítés, zárt tömbök, kertes udvarok (500 —

(Ю0 lakos/ha) 0,6 —0,8 Nyilt háztömbök, valamint újszerű zártsorú beépítés, kertes udvarok (400-500 lakos/ha) 0,5 -0,7 Szabadon álló házakkal sűrűn beépített területek (300 — 400 lakos/ha) 0,4 -0,6 Szabadon álló épületekkel ritkán beépített terület (100 — 200 lakos/ha) 0,3 -0,5 Városszéli terület, kcrLes családi házak 0,2 —0,4 Temető, park, játszótér 0,1 —0,2 Zöldsáv, mező, rét, erdő 0,05 — 0,15 Az átlagos lefolyási hányadot falusias beépítésű területen 0,2-nek, a városban 0,6-nek véve, azt kapjuk, hogy az árhullámok tömege a városiasodás során a korábbi állapothoz képest háromszorosára emelkedik. Ha most még figyelembe vesszük a gyorsabb összegyülekezést, nem tévedhetünk sokat, ha végeredményben a tetőző hozam négyszeresre növekedését tételezzük fel. Ez természetesen a kisebb esőket és a csatornahálózat elemi vízgyűjtőterületeit tekintve nem sokat számít. Bizonyos azonban, hogy a városiasodás révén megszaporodnak azok az esetek, amikor az utcai víznyelők kapacitásának elégtelensége miatt a záporviz elönti a mélyebb fekvésű pincéket,

1

6 betör liftaknákba, sőt hegyes-dombos városrészekben — a magával sodort hordalékkal forgalmi akadályt épít. A város növekedésével a helyzet még súlyosbodhat is, mert új utcák nyitásával a vízgyűjtőteridetek nagysága is megnövekedhet, aminek következtében a korábban épült főgyűjtőcsatornák emésztőképessége kicsinek bizonyul. Uj főközlekedési utak építése kapcsán pedig a korszerű vonalvezetés érdekében esetleg gyökeresen megváltoztatják a vízlefolyás rendjét. !l. Árvízvédelem. V áltozások a főbefojjadó vízjárásában Az élet nélkülözhetetlen alapja lévén a víz, a települések legtöbbje valamilyen vízfolyás mentén alakult ki. Különösen kisebb folyók esetében — de mint Budapest példája is mutatja, gyakran nagy folyókében is — rendesen mindkét part beépül. Természetes, hogy a város területének árvízvédelmét fokozott biztonsággal kell kiépíteni, ami a mértékadó vízszint gondos meghatározását teszi szükségessé. "Budapesten 10l>l>-ban .">32, 1907-ben 4(11 és 1908-ban 242 esetben kérték a tűzoltóság segítségét pincék, felvonóaknák és mélyfekvésű teriiletek víztelenítésére. (A Kndapesti Tüzrendészeti Parancsnokság szives közlése).