Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
4. füzet - Lászlóffy Woldemár: A városiasodás vízgazdálkodási vonatkozásai
448 Lászlói f y Woldemár A jövő nemzedékek és különösen a nagyvárosok lakossága érdekéhen a hatóságok nem lehetnek elég szigorúak és előretekintők a vízvédelmet szolgáló tervezői és üzemi előírásaikban és intézkedéseikben. Hazánkban a 28/1967. Korín, számú rendelet ,,A vizek minőségének hatékonyabb védelméről", ill. a végrehajtására hivatott OVII Vízkészletgazdálkodási Központi Vízminőségi Felügyelet a vízügyi igazgatóságoknál kialakított szerveivel biztosítja e tekintetben a korszerű haladást. 7. A talajvízszint alakulása A városfejlődés a talajvíznek nemcsak a minőségét veszélyezteti. Befolyásolja a talajvíz járását is. Elsősorban a vízzáró felületek növekvő arányú kialakításával (a fejlődés sorrendjében: háztetők, járdák, burkolt úttestek, repülőtér kifutópálya) gátolja — vagy legalábbis mérsékli — a csapadékvizek beszivárgásának lehetőségét 1 4, másodsorban a csapadékvizek gyors levezetésével (ereszcsatornák, utcai folyókák, víznyelők, szervezett hóeltakarítás) csökkenti a beszüremkedni törekvő vizek mennyiségét is. A városi ember irtózik a sártól. Ezért a gazdasági és igazgatási élet központjában mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a víz jóformán ne találjon beszivárgásra alkalmas helyet. Ugyanakkor egyes városrészekben előkerles építkezést írnak elő és a városépítés tudományának kifejlődésével mind céltudatosabban szaporítják a zöldterületeket. Parkok, sétaterek, díszkertek létesülnek, sportpályák nagy gyepterületekkel, stb. és mindezeket gondosan locsolják, 1 5 Ezeken a helyeken tehát a természetes csapadékmennyiséget lényegesen meghaladó nedvességet kap a talaj. Igaz, hogy a helyesen adagolt öntözővíz az evapotranszpiráció útján elpárolog, de bizonyos az is, hogy az öntözés nem marad hatás nélkül a talajvízszint alakulására. Előfordul, hogy mélyen alapozott épületek vagy föld alatti létesítmények elzárják a talaj vízáramlás útját és ezért helyi talajvízszint-emelkedés következik be. Befolyással lehetnek végül a talajvízviszonyokra a város föld alatti vezetékei. Csövek és kábelcsatornák mentén talajvízáramlás indulhat meg. A városi csatornák sérülésein keresztül, különösen lia záporok idején túl vannak terhelve, sőt esetleg helyenként nyomás alá kerülnek, elszivároghat a víz, a környező talajba, ott viszont, ahol a csatornák mélyen futnak, megcsapolhatják a talaj vízkészletet. A városiasodás tehát igen különböző módokon hat a talajvízszint és a talajvízjárás alakulására, ezt a hatást azonban általánosságban nem lehet egyértelműen jellemezni. Be kell érnünk a fenti cpialitatív leírással. Azonban a tervezőmérnöknek, — elsősorban a nagyvárosok mélyépítési feladatainak megoldásánál — mindig gondolnia kell tevékenységének esetleges káros hatásaira! 1!. A csapadékvizek elvezetése Mivel a városiasodás során a felszín mind nagyobb része válik vízzáróvá, a csapadékvizek lefolyó hányada megnő, az ereszcsatornák és utcai folyókák pedig meggyorsítják az összegyiilekezés folyamatát. Mindkét körülmény odahat, hogy "Az I960, évi felvétel szerint Budapest közigazgatási területének 36,8%-a beépített, de pl. a VII. kerület beépítettsége 72,3%, a II. kerületé 58,8%. A hurkolt járdák és úttestek (23 millió m !) a terület 4,5%-át foglalják el (1967. évi adatok). 1 5 A gondozott parkok kiterjedése Budapesten 957 ha. A peremterületi kertészetek tovább növelik az öntözött területet.
