Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Lászlóffy Woldemár: A városiasodás vízgazdálkodási vonatkozásai

458 Lászlói f y Woldemár MISKOLC ÓZD , York, Philadelphia vagy Baltimore csak egy-egy „kerületét" fogja jelenteni. A francia főváros körül a fő közlekedési vonalak mentén létesült lakó- és / TATABANYA ipartelepek olvadnak össze egyetlen „tej út-várossá". Ennek a „megalopilis"nak az öreg Párizs marad a muzeális központja, de Le Havre-ban lesz a kiköOEBRECEN tője, a La Manche-csatorna partján a strandja és a Loire mentén, Orleansban, az egyetemi központja [2]. Becslések szerint Földünk városlakó népessége az 1960 körüli 20%-ról 2000-ig 50%-ra fog emelkedni. Ha hazánkban a városiasodás nem is ilyen ütemű, kétségtelenül megindult. Tanúskodik róla az I. táblázat, amelyben a közigazgatási értelemben vett városok adatai mellett külön feltüntettük a tárgyunk szempontjából is városnak tekinthető települések adatait. A lakosság tömörülésének folyamatát még élesebben világítja meg ipari jellegű városaink népességének növekedési üteme, amely lényegesen gyorsabb az országos átlagnál (1. ábra). SIEGED BUDAPEST ORSI ABOS ÖSS2EG I nr. wo<i 1. ábra. Magyarország, továbbá a fontosabb városok és ipari jellegű települések lakosságának viszonylagos gyarapodása (1949. évi népesség — 100%) Fig. 1. Relative growth of population in Hungary, the major towns and industrial settlement (

population in 1949 = 100% ) Fig. 1. Accroissement relatif de la population de Hongrie, ainsi que des villes d'une certaine importance et des colonies de caractère industriel (population de 1949 = 100% ) 2. A városok vízszükségletének alakulása Városiasodásról természetesen nem lehet szó vízügyi vonatkozások nélkül. A folyamat korunk egyik életjelensége, márpedig minden élet nélkülözhetetlen, mással nem pótolható kelléke a víz. A városiasodás első és gyakran a fejlődésnek korlátot is szabó jellemzője a koncentráltan jelentkező nagy vízszükséglet. Biztosítását megnehezíti, hogy a lakosság számának növekedésével rohamosan emelkedik a fejenkénti vízszükséglet is. A város fejlődése egyrészt ipari koncentrálódással jár együtt, amikor a vízfogyasztás szempontjából a kis- és az ún. szolgáltató ipar (vendéglők, sütödék, fodrászatok, mosodák stb.) jelentősége sem hanyagolható el, másrészt fokozódnak vele a közösségi igények, mint amilyenek a fürdők, díszkutak, utcalocsolás, parkok öntözése,