Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Farkas Péter-Németh Árpád: Eleveniszapos szennyvíztisztító telepek tervezési alapadatainak meghatározása modellkísérletek alapján

ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA MODELLKÍSÉRLETEK ALAP JÁN DR. FARKAS PÉTER - NÉMETH ÁRPÁD

1 I. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI MODELLKÍSÉRLETEK CÉLJA A biológiai tisztítási technológiák tervezését körültekintő adatgyűjtés, valamint modellkísérlet előzi meg. A tervezést így tudományosan megalapozott eljárás szerint végezhetjük, miáltal az „ökölszabályok" mechanikus alkalmazásából eredő műszaki hibák és többletköltség elkerülhetővé válik. A biológiai tisztítás tervezésének alapjául a mikroorganizmusok anyagcseréjét leíró fiziko-kémiai modellek, illetve az ezekből levezetett kinetikai és anyagmérleg egyenletek szolgálnak. Ezek levezetését, kísérleti igazolását a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) [2] hivatkozási számú kiadványa részletesen tárgyalja. Tömör áttekintést nyújtanak továbbá a [3] és [5] hivatkozási számú német és angolnyelvű kiadványok. Az elvi kinetikai ismertetéstől tehát ezúttal eltekintünk. A tervezési alapadatokat úgy nyerjük, hogy az anyagmérleg egyenletekbe behelyettesítjük a kérdéses szennyvíz adatait, és az egyenleteket a tisztítási eljárás jellemző paramétereire (pl. tartózkodási idő, napi iszapszaporulat) nézve megoldjuk. A modellkísérletek fő célja, hogy az egyenletek állandóit meghatározzuk. A biológiai szennyvíztisztítási modellkísérletek végzése és értékelése során több tudományág módszereit és eredményeit használjuk fel. A biológiai szennyvíztisztítás törvényszerűségeit egyrészt a fermentációs vegyiparból, ill. a „bioengineering" tudományokból származtatjuk [19]. másrészt alkalmazzuk a hidromechanika és vízépítéstudomány eredményeit is. A mérési adatok feldolgozását a matematikai statisztika alapján végezzük, a kapott eredményeket hasonlóságelméleti megfontolások alapján visszük át a főkiviteli műre, melynek megtervezése már építőmérnöki feladat [23]. A biológiai szennyvíztisztítási technológiák tervezésének pontossága ma még nem éri el a vegyipari műveletek tervezésének pontosságát. Ennek oka sokszor nem annyira a módszerek tökéletlenségében, inkább a rendelkezésre álló vízhozam, vízminőség stb. adatok bizonytalanságában rejlik. 2. ADATGYŰJTÉS ÉS KÍSÉRLETI METODIKA A tervezési alapadatok gyűjtésénél több lépésben járunk el. A VITUKI gyakorlatában a következő sorrendet követjük: a) Helyszíni szemle és adatfelvétel Átlagos szennyvízhozam, q, m

3/óra, Átlagos KOI, bikromátos eljárással mérve, S

0 (KOI) kg/m

3 1 l)r. Farkas Péter tud. munkatárs, Németh Árpád tud. s. munkatárs, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest).