Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Farkas Péter-Németh Árpád: Eleveniszapos szennyvíztisztító telepek tervezési alapadatainak meghatározása modellkísérletek alapján
396 Farkas P.—Németh A. Átlagos BOI ä S 0 (BOI 3) kg/m 3 Átlagos lebegőanyag koncentráció, (szerves és szervetlen) G 0 kg/m 3 Esetleges kátrány, olaj, zsír, rost kg/m 3 Savasság, lúgosság, pH Össz-N, össz-P A helyszíni adottságok (rendelkezésre álló teriilet, eleve készen levő műtárgyak) nem ritkán döntően megszabják az alkalmazandó technológiát. b) Tájékoztató jellegű szakaszos táplálású ún. „lombik" kísérletek (1—5 1 térfogatban). A lombikkísérlet alapján határozzuk meg a szennyvíz biológiai bonthatóságát [24, 35, 39], toxicitását [6], a lebomlás kinetikájának jellegét, valamint a kezelt víz várható minőségét. A szakaszos kísérletek legfőbb célja, hogy segítségükkel eldöntsük, alkalmas-e a kérdéses szennyvíz a biológiai kezelésre, vagy sem. Ez a kérdés elsősorban gyógyszer és vegyipari technológiai vizeknél merül fel [5]. c) Folyamatos üzemű laboratóriumi modellkísérletek (5—20 1 modellben) Segítségükkel határozzuk meg a tervezendő szennyvíztisztító telep anyagmérlegét: azaz mennyi lesz a képződő napi iszapszaporulat és a biológiai oxidáció napi oxigénigénye. Előbbi az iszapkezelés, utóbbi a levegőztető rendszer méretezésének legfőbb alapadata. Meghatározzuk továbbá az elfolyó víz minőségét folyamatos üzemi körülmények közt. A kapott adatok már közvetlenül átvihetők a főkiviteli műre [13, 14, 15, 16, 17, 21]. d) Féliizemi kísérletek (néhány m 3-es műtárgyban). A laboratóriumi eredmények üzemi körülmények között történő alátámasztását szolgálják. Az üzemi jellemzők itt már azonosak a főkiviteli művön beállítarulókkal. A félüzemi kísérletek során a főkiviteli berendezést legjobban megközelítő méretben tanulmányozhatjuk a hidraulikai, oxigénbeviteli és iszapkezeléssel kapcsolatos kérdéseket. Megjegyezzük, hogy tekintettel a félüzemi kísérletek költséges voltára, ezek csak igen nagy volumenű beruházásnál fizetődnek ki. e) Próbaüzem (végleges műtárgyban) A próbaüzem során állítjuk be a főkivitel optimális üzemi jellemzőit, és elkészítjük az üzemi technológiai utasítást. :i. SZAKASZOS (LOMBIK) KÍSÉRLETEK Az eljárás alapelve, hogy a szennyvizet megfelelő mennyiségű mikroorganizmussal beoltjuk (iszappal keverjük) és a rendszer mutatóinak, azaz az oldott szervesanyagnak és oxigénemésztésnek az idő függvényében történő változását mérjük [2]. A lombikkísérletek legegyszerűbb formája, hogy a vizsgálandó szennyvizet 1—2 l-es mérőhengerben eleveniszappal keverjük, és az időnként kivett mintákban meghatározzuk az iszap vizének KOI-ját ill. BOI-ját, valamint az adagolt szennyvíz és az iszap térfogatából kiszámítjuk, hogy az összekeverés után a koncentrációnak mennyinek kellene lennie. A számított, valamint az összekeverés után
