Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Szebellédy Lászlóné-Literáthy Péter: Felszíni és felszínalatti vizek olajszennyeződésének vizsgálata
FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK OLAJSZENNYEZŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA DR. SZEBELLÉDY LÁSZLÓNÉ és I.ITERÁTHY PÉTER 1 1. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK OLAJSZENNYEZŐDÉSÉNEK HELYZETE Az ásványolajnak mint energiaforrásnak, valamint a petrokémia elsőrendű alapanyagának egyre nagyobb szerep jut fejlődő civilizációnkban. Világosan tükrözi ezt az olajtermelés utóbbi évtizedekben bekövetkezett rohamos növekedése. Az 1950-es években a világ kőolajtermelésének átlagos évi emelkedése 100 millió tonnára tehető. A megnövekedett termelési kapacitás természetszerűleg az olaj szélesebb körű felhasználását eredményezi, mind nagyobb és nagyobb területre terjed ki, ami egyben a szállítási út növekedését is okozza. A növekvő hasznosítással párhuzamosan a veszély és a káros hatás is fokozódik, amely jelentkezhet robbanás, tűzveszély formájában és igen fontos szerepet játszhat a levegő és víz elszennyezésénél. Az olaj veszélyt jelent valamennyi élő vízre — jelszíni és jelszín alattira egyaránt — a kitermelés, szállítás és felhasználás folyamán. Bár az olajszennyezés többnyire folyóvizekben jelentkezik, mégis a ritkábban előforduló állóvíz vagy felszín alatti vízelszennyeződés káros hatása jelentősebb. A vizeknek már kismértékű olajtartalma mindenfajta vízhasznosítást károsan befolyásol, eltávolítása igen költséges, sok esetben megoldhatatlan problémát okoz, ezért elsősorban az olajszennyeződés megelőzése, ill. csökkentése a cél. A legnagyobb károk az ivóvízellátásánál adódnak. Az ásványolajok 1,0 mg/l koncentrációban szag- és ízártalmat okoznak. Egyes frakcióknál ez a káros hatás még intenzívebben jelentkezik: a benzin, a gázolaj, a motorolaj és a kátrány már 0,01 mg/l koncentrációban is szag- és ízkölcsönző. Figyelemreméltó még a kellemetlen organoleptikus hatáson túlmenően az egyes termékek okozta egyéb egészségügyi ártalom. Az oldott formában jelenlevő olajszármazékok egyes kutatók véleménye szerint feltehetően karcinogén hatásúak [1]. Meg kell említenünk, hogy az NSZK szabvány nyomokban sem enged meg az ivóvízben olajat. Nemcsak az emberre jelentenek veszélyt ezek a termékek, hanem a vízben élő szervezetekre, növényekre is. A lökésszerű szennyeződések levonulását felszíni hártya megjelenése kíséri. A huzamosabb időn át nagyobb felületet borító hártya elzárja a levegőből történő oxigénfelvétel útját és erősen csökkenti a folyó öntisztító képességét. A Muddy folyón (USA) 1961-ben bekövetkezett olajszennyeződés hatását két évig kísérték figyelemmel és megállapították, hogy bár a felületet borító hártya következtében a plankton nem pusztult el teljesen, a vízbe emulzió formájában kerülő olajnak a bentoszra és planktonra hosszan tartó, káros hatása volt [2]. Az oxigéntartalom csökkenésén és a vizek öntisztulásának akadályozásán kívül a bevonatok formájában lerakódó olaj egyaránt károsan befolyásol minden 1 Dr. Szebellédy Lászlóné tud. osztályvezető és Literathy Péter tud. munkatárs Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest).
