Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Szebellédy Lászlóné-Literáthy Péter: Felszíni és felszínalatti vizek olajszennyeződésének vizsgálata

364 Szebellédy L .-né—L iteráthy P. vízi élőlényt, mikro- és makro vegetációt. A halhúst már kis mennyiségű olaj élvez­hetetlenné teszi. Az ön/özó'yíz-hasznosításnál is károkat okozhat az olajszennyeződés, gátolva a növények fejlődését, sőt esetenként azok pusztulása is bekövetkezhet. Jelentkezik a káros élettani hatás az olajszármazékokat tartalmazó szennyvizek biológiai tisztításánál: megzavarja a biokémiai reakciókat, gátolja a nitrifikációt, hátráltatja, sőt megszüntetheti az eleveniszap aktivitását. Ipari vízellátásnál szintén súlyos zavarokat okozhat az olajszennyezés. Az élelmiszer-, papír- és cellulóziparban felhaszált vizek még nyomokban sem tartal­mazhatnak olajtermékeket. Jelenlétük kazántápvizekben — különösen nagynyo­mású kazánoknál — ugyancsak nagy veszélyt jelent. Az olajtermékek vízhasználatokra gyakorolt káros hatását még fokozza az a kö­rülmény, hogy perzisztensek. Ez elsősorban a szénhidrogének csekély reakcióképes­ségéből adódik, amely gátat vet az öntisztulás folyamán bekövetkező lebomlásnak. Az olajszennyezés eredete szerint sokféle lehet. Származhat az olaj feldolgozó ipar szennyvizeiből, valamint a szállítás, tárolás és felhasználás különböző fázisaiból. Az utóbbi évek irodalmával foglalkozó folyóiratok bármelyik számát vesszük kézbe, majdnem mindegyikben találunk olajszennyezéssel, vagy tisztítással fog­lalkozó közleményt. Áttanulmányozva a közleményeket, legnagyobb százalékban a felszín alatti vizek elszennyeződéséről és a felszíni vizeknél a véletlen balesetekből — szárazföldi és vízi szállításnál történő meghibásodásokból — eredő esetekről ol­vashatunk. A külföldi irodalom és a továbbiakban ismertetett hazai vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az olajszennyező források között az olajfeldolgozó ipartelepek elfolyó tisztított szennyvizei jelentik a kisebb veszélyt [3, 4]. Az olajipari szennyvizek tisztításánál ma már olyan jó hatásfok érhető el, hogy nagyobb befogadóknál magával az olajszennyeződéssel nem kell számolni [5]. Vízélettani szempontból azonban továbbiakban sem hanyagolhatók el az olaj­ipari szennyvizek olajon kívüli egyéb szennyezői, mint pl. a fenolok stb. [6j. Sok­kal nagyobb veszélyt jelentenek az ipartelepekhez kapcsolódó olajkikötők, vala­mint a vízi úton való szállítás. Ide kell sorolnunk a motoroshajóktól származó, va­lamint azokat a kőolajtermékeket tartalmazó vizeket, amelyek tartályhajók átra­kodásánál és tisztításánál kerülnek a felszíni vizekbe. A Rajnát a hajózás következtében szennyező kőolajtermékeket évi 4000 ton­nára becsülik. Az NSZK Közlekedésügyi Minisztériumának adatai szerint egy tartály tisztítása kb. 40 tonna szennyvizet eredményez, amely 1000—1500 kg kő­olaj mellékterméket tartalmaz. Ebből számítva véleményük szerint ezen az úton a Rajnába évi 1100 tonna kőolajtermék kerül [7]. Ä felszíni vizeket fenyegető veszélyek közül az olajvezetékek meghibásodásából származó szennyeződések is jelentősek. Bár ritkábban fordulnak elő, de súlyossá­guk miatt figyelmet érdemelnek, annál is inkább, mert az olajvezetékek sok eset­ben felszíni vizek medrén haladnak át. 1966—67-ben az NSZK-ban a Dürrlauingen-i és a Baden-Württenberg-i olajvezetéken meghibásodás következtében történt nagyarányú olajömlés. Az első esetben a városi csatornahálózatba bekerülő olaj a tisztítóberendezést veszélyez­tette, de elégetéssel sikerült a nagyobb károkat elhárítani. A Baden-Württenberg-i olajvezeték a Weser folyó közelében tört el a Wilhelmshafenből Kölnbe vezető út­vonalon, amelynek kiömlő olaja a Lippe folyón keresztül a Rajnába került volna, de végül sikerült ezt is megakadályozni [8].

Next

/
Oldalképek
Tartalom