Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Stauder, Hans: A Német Szövetségi Vízépítési Intézet újabb eredményei

256 Ress Sándor ármentesítési költségek határozhatók meg kielégítő pontossággal. A védekezési költségek, a tényleges, vagy várható árvízkárok már igen nehezen számíthatók. Ennek oka az, hogy ezek a költségek igen közvetett módon jelentkeznek. Azok a körülmények, amelyek a költségek jelentőit bizonyos „nagyvonalúságra" ösztönzik, tovább nehezítik a dolgot. A szerzők maguk is tájékoztató adatokból indultak ki és így mutatták be vizsgálati módszerüket. A javasolt eljárás szellemes és egyszerű. Jó kiindulási adatok esetén alkalmas gazdaságossági vizsgálat végzésére. Hibás kiindulási adatok mellett azonban csak megtévesztő eredményekre vezet. Ez annál is veszélyesebb, mivel tudományos vizsgálat alapján született eredményről van szó. A feladat kielégítő megoldásával foglalkozni kell, mert meggyőződésem szerint az ármentesítés mértékének a megítélésében helye van a gazdaságossági megfontolásoknak. Vigyázni kell azoban arra, hogy egy túlzottan leegyszerűsített probléma helytelen megoldása ne eredményezze az egész törekvés elvetését. HOZZÁSZÓLÁS BOGÁRDI ISTVÁN- MÁTÉ ZOLTÁN: „ÁRVÉDELMI TÖLTÉSEK VÉDŐKÉPESSÉGÉNEK ÉS A VÉDŐKÉPESSÉG GAZDASÁGOS NÖVELÉSÉNEK VIZSGÁLATA A VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZERÉVEL" CÍMŰ, A VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK 1968/4. FÜZETÉBEN MEGJELENT TANULMÁNYHOZ RESS SÁNDOR

1 A szerzők fenti tanulmányukban olyan gazdaság-politikai kérdést tárgyalnak, amelyeknek a gazdaságirányítás új rendszerében, különösen a népgazdaság termelői infrastuktúra tervezése vonatkozásában nagy jelentősége van. Főképp azért, mert a közép- és hosszútávú struktúra-politikában

2 a vízgazdálkodás gazdasági növekedésének tervezése alapvető probléma. Nem lehet közömbös tehát, hogy a növekedés mértékét meghatározó ökonómiai paraméterrendszer, valamint annak használata elméleti és módszertani vonatkozásban hogyan felel meg a közgazdaságtan és az irányítási rendszer adta objektív követelményeknek. Jelen hozzászólásomban nem foglalkozom a tanulmány műszaki kérdéseivel, hanem a közölt gazdaságossági vizsgálat módszertani problémáit teszem az elemzés tárgyává. Erre azért van szükség, mert a szerzők nem adtak egyértelműen használható módszert a gazdasági elemzők kezébe. Ugyanis módszerükkel meghatározott 1 Ress Sándor, okleveles közgazdász, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa. 2 Struktúra-politika = A terv és piac egyensúlya alapján, a giztisigi éiet szereplőinek kezdeményezéseit koordináló, megfelelő beruházási és hitelezési koncepció kialakításával a technikai haladást előkészítő, a termelés személyi és tárgyi tényezőit biztosító tevékenység.