Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

4. füzet - Wisnovszky Iván: A dombvidéki kis vízgyűjtőterületeken összegyülekező árvizek számítása

516 Wisnovszky Iván 4. Az árvízszámítási módszerek elemzése Az árvízszámítási módszerek az észlelési alapok kiterjedésével együtt fejlődnek. Azt a módszert, amely igen kevés mérési adat alapján alakul ki — a századfordulón — nem nevezhetjük rossznak, csak elavultnak. így hazai viszonyok között elavultak azok az árvízszámítási képletek, amelyek a gyakorisági érték megjelölése nélkül, pusztán valamilyen árvízhozam számítására alkalmasak. Ma már a kis vízgyűjtőkön is, ahol rendkívül kevés rendszerezett és rendszerezhető csapadék, illetve lefolyási adattal rendelkezünk, meg kell kívánnunk a gyakorisági értékkel ellátott árvízhozam ismeretét valamilyen műtárgy hidraulikai méretezéséhez. A továbbiakban a kis vízgyűjtők árvízhozamának számítására alkalmas módszereket vizsgáljuk. a) Az árvízhozam számítására szolgáló képletek Salcher kis vízgyűjtő területekre szerkesztett árvízszámítási képlete, Q

p=ocßFE (1) amelyben «=lefolyási tényező, ß=a vízgyűjtő terület kiterjedésétől függő állandó, amelvnek értékei, ha F = 5, 10, 25 km

2, akkor Д=0,90, 0,83, 0,76. £ = mértékadó csapadék (m

3/s-km

2), melynek értékei az összegyülekezési idő és a gyakoriság függvényében — 33, 10 és 1 év gyakoriság mellett — a következő: 10 perc időtartam mellett 2,5 7,5 15,1 m

3/s-km

2 20 perc időtartam mellett 1,4 4,5 10,2 m

3/s-km

2 30 perc időtartam mellett 1,0 3,3 7,8 m

3/s-km

2 60 perc időtartam mellett 0,6 2,3 4,5 m

3/s-km

2 100 perc időtartam mellett 0,38 1,1 1,8 m

3/s-km

! Lászlóffy a fenti módszer alkalmazásakor Kenessey lefolyási tényezőjét javasolja használni. Véleményünk szerint a kis vízgyűjtőterületekre való tekintettel megfelelőbb a fenti képletbe Markó vagy Mattyasovszky lefolyási tényezőjét helyettesíteni. A csapadékértékek meghatározására azonban hazai viszonyok között a fenti adatok nem helytállók. A középeurópai záporhevességi értékek meghaladják a Salcher képlethez ajánlott értékeket. Ezt ellensúlyozza az összegyülekezési idő számításában elkövethető hiba, amely valamennyi európai eredetű, így a Salcher képletadta eredményt is terheli. Képlete L r= — (2) 600 fj az összegyülekezési időre túlzottan rövid időket ad. Kreps az 1% ismétlődési valószínűségű árvízhozam számítására alkalmas képletet szerkesztett, azonban az kis vízgyűjtőkre nem alkalmazható.