Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
4. füzet - Wisnovszky Iván: A dombvidéki kis vízgyűjtőterületeken összegyülekező árvizek számítása
Dombvidéki kis vízgyűjtőterületek árvizei 517 Wundt a 90% ismétlődési valószínűségi árvizhozam szamitasara a (3) képletet javasolja, amelyben F (km 2) a vízgyűjtőterület nagysága. A képlet kis vízgyűjtőkre aránylag nagy árvízhozamokat ad. Az árvízi tényező a vízgyűjtőterület valamennyi sajátosságát, beleértve a csapadékviszonyokat is kifejező szám, amelynek felhasználásával a képletből számítható megfelelő ismétlődési valószínűségű árvízhozam. Árvízi tényezős képletet ajánl az árvízhozam számítására Szokolovszkij• Minthogy az árvízi tényező nem fejezheti ki a terület minden sajátosságát, Szokolovszkij kibővítette képletét: , Q p=B pYFÔ (5) amelyben B p az árvízi tényező. Szokolovszkij meghatározta és izometrikus vonalakkal ábrázolta a Szovjetunió európai területére a B í % ismétlődési valószínűségű értékeit, amelyek 3—10 között változnak. A hazánkkal szomszédos szovjet területen az árvízi tényezők 5—8 közötti értékek. A b^ö., tényezők tározás és esésviszonyok következtében előálló késleltetést vesznek figyelembe a terület adottságai szerint. Ezeket csupán közepes és nagy vízgyűjtőterületeken kell alkalmazni. A <5 4 alaki tényező, amelynek viszont jelentős szerepe van a kis vízgyűjtőkön. Magyarországi viszonyokra alkalmazta az árvízi tényezős számítást Csermák, aki megszerkesztette a 3% ismétlődési valószínűségű árvízi tényezők izometrikus vonalait hazánk dombvidékére. Képlete amelyben őj a tározódás hatástényezője, ö 2 pedig a fővölgy átlagos esésének hatására jellemző tényező. Ezek közül kis vízgyűjtőn ajánlatos a ö 2 figyelembe vétele. Mivel Szokolovszkij és Csermák képletei azonos felépítésűek, célszerű a Szokolovszkijféle alaki tényezővel korrigálni a Csermák-féle árvízszámítási képlet adta eredményeket is. A Szovjetunió 1% ismétlődési valószínűségű, és a hazánk területére érvényes, 3% ismétlődési valószínűségű árvízi tényezők a két ország közös határszakaszán nem illeszkednek megfelelően. Azonos ismétlődési valószínűségű értékre transzformáltuk a tényezőket, és így a magyar határterületi értékek 3—6 m 3/s-km 2 között változnak, amelyek a Szovjetunió területére megállapított 5—8 m 3/s«km 2 értékekhez csatlakoznak. b) Árvízhozam számítás árvízi tényezőkkel Q p=B pYF (4) QS%=B 3 %YFÔ 1Ô. (6) с) Fajlagos árvízhozam számítási módszerek A fajlagos árvízhozam (7) értékét többféle módszerrel lehet meghatározni. Ezeknek mindegyike megegyezik abban, hogy meglevő csapadékadatokat és lefolyási észleléseket dolgoznak fel.
