Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Juhász József: A felszínalatti vizek minőségének alakulása

396 Juhász József V. táblázat A határesések és a vízkicserélődés határmélysége a szííkülési tényező figyelembevételével d (mm) J ß l . 7 J' A vízcsere mélysége 1 m-es vízoszlop feltételezéséhez 2 1,96-10­4 1,0 1,0 1,96-10~ 4 5050 1 7,75-10­4 1,72-КГ 3 580 0,5 3,10-10­3 i j 5,90-Ю­3 145 0,1 7,75-Ю­2 > 0,45 > 2 22 1,72-10­1 5,8 0,01 7,75 1 1 17,2 0,058 0,001 775 1720 0 bázis) szintjét, úgy a vízcsere csak jobb vízvezető rétegekben volt lehetséges na­gyobb mélységig, míg a finom szemű rétegek megőrizték a fosszilis vizet. Ilyen magyarázatát lehet adni például az oligocén agyagos slir összletek területén az édes- és sósvizek vegyes jelenlétének (pl. Sóshartyán, Szécsény stb.). Ugyancsak megakadályozta a víz kicserélésében valamely réteget az, ha a fedő agyagos réteg volt. Ekkor a kiemelkedés során a felszínre hulló csapadék csak talajvízszintet tudott esetleg létrehozni édesvízből, míg a mélyebben fekvő homokos rétegek to­vább őrizték fosszilis vizüket. Más a helyzet akkor, ha a terület lassan magasan az erózióbázis fölé emelke­dik. Ekkor ugyanis — megfelelő rétegviszonyok esetén — megvan a lehetőség arra, hogy az erózióbázis fölé kerülő fosszilis vizet már a felszín emelkedése közben oldalra kinyomja az édes csapadékvíz beszivárgó hányada. Ilyen körülmények között 40—50 m vastag hideg édesvizes réteg is jelentkezhetik többletnyomásként, s így már gyengébben áteresztő rétegeknek az erózióbázis alatti kiöblítését is lehetővé teszi. 3. A vízminőség változása diffúzió esetén A laza porózus kőzetekben a pórusvíz vándorlás és azon belül az oldott ásvá­nyos anyagok vándorlása diffúzió útján is történhetik. A folyadékban a koncentráció-különbség hatására molekuláris diffúzió indul meg. A matematikai megközelítésnél azt az egyszerű esetet vegyük alapul, hogy csak egyféle részecske diffundál. Jelöljük с (x, y, z, í)-vel az anyag koncentráció­ját a térfogategységben. A koncentráció a folyadékban pontrólpontra változik és az időtől függ. A koncentrációváltozás diffúziós áramot idéz elő. A gyakorlatban előforduló koncentrációváltozásoknál a diffúzió áram a koncentrációgradienssel arányos­nak vehető: a D——K grad с ahol a D az időegység alatt egységnyi felületen átdiffundáló részecskék száma. Ha a diffúziós állandót (D) függetlennek vesszük, a következő megoldandó, differenciálegyenletet kapjuk:

Next

/
Oldalképek
Tartalom