Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Juhász József: A felszínalatti vizek minőségének alakulása

A FELSZÍNALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA DR. JUHÁSZ JÓZSEF 1 I. NÉHÁNY ADAT A VÍZ MINŐSÉGÉRŐL A felszínalatti vizek minőségének kérdése vízgazdálkodási szempontból első­sorban az utánpótlódás meghatározása tekintetében lehet jelentős a kémiai összetétel ismeretességének szükségén felül. Korábban számos nyomelemet bizonyító erejűnek tartották a víz juvenilis voltának megítélésénél. Ilyen volt a radioaktív elemek nagy része, a bróm, jód stb. A későbbiek során az egyre pontosabbá váló meghatározások lehetővé tették az ilyen nyomelemek felszíni vizekben való kimutatását is. így egyre szűkebbre szorult azoknak az összetevőknek a száma, amelyek a víz juvenilis eredetének bizonyítékaként elfogadhatók voltak. A sorozatos szűkülés eredményeként Szalay T. arra a meggyőződésre jutott, hogy juvenilis vizeket hazánk területén aligha keres­hetünk. Inkább arról lehet szó, hogy a vizek nagy mélységbe jutva — akár a réteg­gel együtt — a kőzetben levő anyagok oldásából kapják „juvenilis" alkotóelemei­ket. Amennyiben ez vulkáni kőzetek kioldásából származik, úgy nyilvánvaló, hogy maga az alkatrész lehet juvenilis, ha az oldó és felszínre szállító víz nem is az. Az eddig végzett vizsgálatok alapján véleményünk az, hogy a vizek juvenilis eredetének egyértelmű meghatározása egyre nehezebbé válik. Ezért a vizet — ké­miai összetétele alapján — juvenilisnek minősíteni meglehetősen kockázatos. A víz kémiai tulajdonságai alapján hazánk területén az ember számára hozzáférhető vízkészlet döntő része — esetleg teljes mennyisége — vadózus, vagyis a földi lég­körből a felszín alá jutó víz, és csak elhanyagolható része lehet juvenilis. Az utánpótlás tehát döntően vadózus vízből van. A vízminőség és az utánpótlás kapcsolatát sokan vizsgálták. Az eddigi vizsgálatokból Schmidt E. R. és Szádeczky-Kardos E. arra a követ­keztetésre jutnak, hogy a vízminták jellemzőek a víztartó rétegek korára és fáciesére. Amennyiben ez tényleg így van ez a rétegvizek és általában a mélységi vizek után­pótlódásának hiányára mutat. Mert feltehető volna ugyan az, hogy a rétegek sajátos vízminőségét a belőlük kioldott szilárd anyag jellege szerint kapjuk meg, de ezt a durvább rétegeknél (durva törmelékes és homokos üledékeknél) általában el kell vetni, mert a messzebbről szállított durva törmelékek és homokos üledékek ásványi összetétele nem változik olyan lényegesen, hogy az indokolná a benne található víz minőségének jelentős különbségét. Erre mutat a mai folyók hordalé­Dr. Juhász József mérnök, a műsz. tudományok kandidátusa, az OVH Központi V izkészletgazdál­kodási Felügyelőség főtechnológusa (Budapest). 6'

Next

/
Oldalképek
Tartalom