Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Csoma János: A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése

A Tisza jég jelenségeinek előrejelzése 327 lehetőséget adnak arra, hogy szabatos statisztikai előrejelzést készítsenek, elsősorban a vízgazdálkodási tervezés számára. Felbecsülhetetlen segítséget jelent a statisztikai előrejelzésekhez az a körülmény, hogy a magyar vízrajzi szolgálat vezetői jóval a századforduló előtt megindították a jégjelenségekre vonatkozó megfigyeléseket, észleléseket. Ennek köszönhető, hogy jelentősebb vízfolyásainkról 80—90 éves adatsorok állnak rendelkezésünkre. A magyar műszaki irodalom is jelentős ismeretanyagot tartalmaz a folyók jégviszonyairól. Elsősorban a Dunára vonatkozó tanulmányok a kiemelkedőek [12, 24, 45, 46]. Lényegesen kevesebb anyag áll rendelkezésre azonban a Tisza jégviszonyairól. A népgazdaság fejlődésével párhuzamosan pedig mindjobban előtérbe került a Tisza-völgy vízhasznosítása [17]. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv szerint a Tiszán öt vízlépcső épül: Vásárosnamény, Dombrád, Tiszalök, Kisköre és Csongrád közelében (1. ábra). Az első kettő csak a vízerőhasznosítás céljait szolgálná, míg a többieknél másirányú hasznosítást is tervbevettek. A vízhasznosítás alatt ma már nem csupán a víz közvetlen felhasználását, hanem annak különböző hasznosítási formáit értjük (például az öntözést, energiatermelést, hajózást, vízellátást, vízisportot stb.). Ez az átfogó szemlélet fokozottabb követelményeket állít a hidrológia elé is. Mind a vízgazdálkodási tervezésnél, mind a gyakorlati vízgazdálkodási tevékenységnél alapvetően fontos, hogy azonos súlyú, egymással összehasonlítható alapmennyiségek álljanak rendelkezésre. A korszerű vízgazdálkodási tervezéshez ma már valószínűségekkel kell jellemezni a hidrológiai események bekövetkezését, így jogosan merül fel az a kívánalom, hogy a jégjelenségek bekövetkezését is valószínűséggel jellemezzük. Ezideig a jégjelenségek bekövetkezésének relatív gyakorisága alapján becsült átlagos visszatérési idejét adták meg; tudomásul véve, hogy a relatív gyakoriság csupán a múltban bekövetkezett eseményeket rögzíti és nem ad szabatos tájékoztatást azok jövőben várható alakulásáról. Kutatásaink során arra törekedtünk, hogy szabatos matematikai statisztikai módszer alkalmazásával határozzuk meg a különböző valószínűséggel várható jégjelenségeket, illetve a tározóterekben kialakuló jégjelenségek előrejelzésére dolgoztunk ki eljárást. Célunk volt, hogy eredményeinket a gyakorlat is hasznosítsa. Ezért vizsgálataink eredményeit a hasznosítás igényeinek megfelelő formában, táblázatosan foglaltuk össze. 1. ábra. A Tisza-csatornázás vázlatos helyszínrajza Рис. 1 Схематичный план шлюзования р. Тиса Fig. 1. General plan of river canalization on the Tisza River