Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Csoma János: A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése

328 Csorna János I. A JÉGVISZONYOKRÓL ÁLTALÁBAN A közkézen forgó vízépítési kézikönyvek, a különböző folyóiratokban fellelhető tanulmányok aránylag keveset foglalkoznak a folyók jégviszonyaival. Az irodalom átvizsgálása azt mutatja, hogy kizárólagosan magáról a víz fizikai sajátságairól egyetlen önálló mű sem jelent meg. Ilyen vonatkozásban talán még legjobbak és legteljesebbek a lexikonok „víz" címszó alatti cikkei. A vízre vonatkozó ismereteink túlnyomó része a műszaki irodalom olyan folyóirat cikkeiben van szétszórva, melyek kapcsolatosak ugyan a vízzel, de nem általánosságban a vízzel, hanem annak csak egy bizonyos tulajdonságával, vagy felhasználásával foglalkoznak. Vannak olyan kutatások, melyek laboratóriumban vizsgálják, hogy miképpen változik a jég szilárdsága a hőmérséklettől függően, de számszerű adatokat alig közölnek a kísérletek eredményeiről [20, 28, 40]. Az irodalomból és tapasztalatból tudjuk azt is, hogy az egymásra torlódott jégdarabok, jégtáblák nyomásra összefagynak [22, 25], de hogy milyen hőmérsékleten és mekkora nyomás hatására következik be az összefagyás, illetve a jelenség időben hogyan változik, az mindmáig ismeretlen. Nem tudjuk azt sem, hogy az összefagyott felületen mekkora lehet a jég szilárdsága. A víz és jég fizikai tulajdonságairól tehát igen kevés ismeretanyag áll rendelkezésünkre. A jég képződésére vonatkozó kutatások eredményei csupán általános tájékoztatást adnak [1, 6, 24, 29, 30, 49]. Lényegesen bővebb anyag található a folyók jégjárásáról [12, 13, 22, 27, 31, 32, 33, 34, 47, 48]. Ez az anyag elsősorban a folyók jégjelenségeinek hosszúidejű észlelése alapján leszűrt tapasztalatokat foglalja össze. A jégjelenségekre vonatkozó megfigyelések során arra is lehetőség nyílt, hogy a folyók jégviszonyainak alakulását befolyásoló főbb tényezőket is számba vegyék, illetve rámutassanak az éghajlati, morfológiai adottságok jég viszony okra gyakorolt hatására. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a jégképződésről, a vízfolyások jégjelenségeiről és a jégviszonyok alakulását befolyásoló főbb tényezők hatásáról. 1. A jé(j képződése Az álló- és folyóvizek jégviszonyai egymástól gyökeresen eltérnek. Ennek oka elsősorban az, hogy állóvizekben — a vízre jellemző sajátos fajsúlyváltozás hatására — hőmérsékleti rétegződés alakul ki, folyóvizekben azonban a turbulencia miatt ilyen jelenség nem észlelhető és a folyó keresztszelvényében a teljes víztömeg gyakorlatilag azonos hőmérsékletű. A léghőmérsékleti változásokat a víz hőmérséklete is követi. Ha a levegő lehűl, az lehűti a levegővel érintkező vizet is. Tartós lehűlés esetén vízfolyásoknál a turbulencia következtében a teljes víztömeg lehűl néhány század °C-kal 0 fok alá — a víz túlhűl — és megkezdődik a jégképződés. A jég képződésénél — kristályosodási folyamatánál — 80 kal/kg hő szabadul fel. A jégképződés helye szerint a jég három fajtáját különböztetik meg vízfolyásokon ; — felszíni jeget, — lebegő jeget, amely a vízfolyás teljes keresztszelvényében képződik és — fenék jeget. A lebegő jeget és a fenékjeget szerkezetük után együttesen kásajégnek nevezik.