Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A CSAPADÉK HATÁSA A TALAJVÍZSZÍN ALAKULÁSÁRA A KESZTHELY-HÉ VÍZI ÖIíLÖZETIíEN SALAM IN ANDRÁS 1 A Keszthely—Hévízi öblözetben mért csapadékadatok, illetve egyidejű talajvízszínmérések alapján vizsgálatot végeztünk olyan közelítő összefüggés felállítása céljából, amely bármely csapadék nagyságához megadja a talajvízszín emelkedését. A láptalaj talajvize igen magas a csapadékos időben, míg a száraz időben erősen lesüllyed. A növénytermesztés szempontjából mindkét eset igen káros. A magas talajvízszín a gyökérzet teljes fulladását eredményezheti. A száraz időszak alacsony talajvízszíne a tőzegláptalajok viszonylag gyors kiszáradása és az ezzel járó nagy zsugorodása miatt szintén kedvezőtlen a növényzet számára. A talajvízszín szélsőséges ingadozásának ismerete tehát nagyon fontos a vízgazdálkodás szempontjából, megmutatja, hogy mekkorának kell lenni a növény számára kedvező körülmények előállításáiioz szükséges víztelenítés illetve öntözés mértékének. A vizsgált terület közelítően vízszintes, tehát csapadék elfolyásával nem számolhatunk. Az egész lehullott csapadék elszivárog a talajba vagy elpárolog a talajból a növényzet transpirációja révén. A talajvíz tehát főrészt párolgással, s talajvízvándorlással csökkenhet. A talajvízvándorlás a terület mély fekvése és igen kis lejtése miatt igen elenyésző, ezért a vizsgálat szempontjából teljesen elhanyagolható. A kérdés leegyszerűsítése érdekében bontsuk fel a feladatot két alapvető részre. 1. A talajvíz felszínének alakulása csapadékmentes időszakban a párolgás (a talaj párolgása és a növényzet transpirációja) hatására. 2. A talajvízszin alakulása csapadék hatására. E két alapösszefüggés előjeles összegezése — a párolgás a talajvízszín süllyedését, a csapadék pedig emelkedését eredményezi — adja a végleges talaj vízszínt. A vizsgálatnál az alábbi munkamenetet vezetjük be: a napi csapadékmagasságok ismeretében egynapos periódusokra bontva határozzuk meg a talajvízszínt; majd a napi adatok folyamatos ábrázolása révén jellemezzük a talajvízszín időbeli alakulását. Valamely г'-edik nap talajvízszínét az előtte levő (í—í)-edik nap talajvízszínéből az alábbiak szerint kapjuk: h i = h i_ 1 + h p-h c s, (1) ahol ht az z'-edik napon a talajvízszín tereptől számított mélysége (cm), h p a talajpárolgásból származó talajvízszín-csökkenés (cm/nap), h c s a csapadékból származó talajvízszín-emelkedés (cm/nap), Л,_1 az (г —l)-edik nap talajvízszíne (cm). A feldolgozásban a VITUKI 2984. számú figyelőkútjának az 1957 — 60. években, három napos periódusokban mért talajvízszín-adatait használtuk fel. A négy év alatt a legnagyobb talajvízszín mélysége 5 cm, míg a legkisebb 89 cm volt, ami 84 cm-es vízszíningadozást jelentett. A jelzett kútban észlelt adatok jellemzőek a lápterületre, mert a terület legnagyobb vízingadozása a tenyészidőszakban a lápterületen levő megfigyelőkutakban tapasztaltak szerint az említett határok között játszódik le. 1 Salamin András mérnök a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság mérnöke.