Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
276 Salamin András A vizsgálat során felhasználtuk továbbá a keszthelyi meteorológiai állomás 1951-től 1966-ig terjedő csapadékészlelési sorát. A vizsgálatot az utóbbi 16 év legnagyobb csapadékingadozását adó június és július hónapokra végeztük el. A VITUKI figyelőkútjának mérési adataiból kiválasztottuk az 1967. évi június—július havi sort, ennek a hozzátartozó csapadéksornak ismeretében meghatároztuk a fent említett képlet számszerű közelítését, majd a kapott eredményt az 1958 —59 —60-as évi VITUKI észlelési sorral ellenőriztük. így a vizsgálat során egy méréssel kapott adatsorból kiindulva állítottunk fel összefüggést, s azt három másik, ugyancsak mért adatokból álló sorral ellenőriztük. 1. Csapadékmentes időszak talaj vízszínének alakulása (h p meghatározása) Az eljárás ismételt, fokozatos közelítésből állt, az alábbiakban csak a közelítés eredményeit közöljük. A talajvízszín csökkenését a következőképpen közelítettük. a) Közelítés tapasztalati adatokkal az idő függvényében, másodfokú kapcsolattal, ha a csapadékmentes időszak 8 hónapnál tovább tartott (tehát viszonylag hosszú száraz időszakkal kellett számolni) : f=at- + bt + c, (2) ahol t a csapadékmentes időszak nap, a, b és с a mért adatokat legjobban megközelítő összefüggést adó függvény állandói, a többszöri közelítés után: a = 0,056, ft = 0,8 és e = 0. Az f érték ismeretében valamely í-edik nap h p paraméterét az alábbiak szerint kaphatjuk: h p = f(t)-f(t-l), (3) ahol f(t) a fenti (2) függvény t szerinti helyettesítési értéke, f(t -1) a (2) függvény (t - 1) helyettesítési értéke. b) Közelítés tapasztalati adatokkal a mélység függvényében, ha a csapadékmentes időszak rövidebb 8 napnál. Ezt a közelítést az teszi lehetővé, hogy az elpárolgott víz mennyisége a mélység függvényében más és más, s ami ennél is jelentősebben hat, változik a vízáteresztési tényező is. Az egy napra eső talajvízszínsüllyedési értékek (hp), 10 cm-es mélységi tartományokra az 1. ábrán találhatók. A fokozatos közelítéssel meghatározott grafikon alakját alapvetően két talajvízszín-változtató hatás befolyásolja: I. A talajvízszín süllyedése eleinte növeli a talajból elpárolgott víz mennyiségét, mert a csökkenő talajvízszín növekvő kapilláris emelkedést eredményez, az pedig növeli a párologtató felület nagyságát. Ez a liatás természetesen csak a kapilláris vízemelkedés magasságának megfelelő mélységig érvényesülhet, ami a láptalaj oknál 40 — 60 cm közt változik. Az 1. ábra ezt a hatást jól mutatja, a kapilláris vízemelkedés párolgásnövelő hatása 55 cm-es mélységig érvényesül. II. A talajvízszín további sülylyedésével az elpárolgó víznek a vízfelszínről a terepig egyre nagyobb utat kell megtenni, ami természetesen az elpárolgó víz mennyiségének csökkenését eredményezi. 1. ábra. hp számszerű értékei
