Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Bogárdi István-Némethy László: Töltések árvízi terhelése

212 Bogárdi I.—Nérnethy L. befolyással lehet a Tiszafüred feletti igen széles hullámtér is). Az eloszlásfüggvények azonos folyón azonos tartományba esése azt jelenti, hogy az alapvető folyószabályozások során a töltések egymástól való távolságát sikerült végig az egész folyón úgy megválasztani, hogy az árvizek veszélyességi foka átlagosan azonos legyen. Ez a tény elődeink munkáját igazolja és érdekes példája annak, hogy a tervezés során determinisztikus eszközökkel és helyes mérnöki érzékkel fenntartott egyenlő biztonság elvét hogyan lehet valószínűségszámítási módszerekkel bizonyítani. További érdekes következtetés vonható le, ha összehasonlítjuk, hogy ugyanazon árvízi terheléshez átlagosan a Dunán, ill. a Tiszán milyen valószínűség tartozik. Pl. P= 10 m-nap, vagy annál nagyobb terhelés átlagosan a Dunán az árvizek 14%-ában, a Tiszán ellenben 42%-ában fordulhat elő. P=100 m-nap terheléshez a Dunán átlagosan 2%, a Tiszán pedig 7% tartozik. Megfordítva 10%-os valószínűséggel a Dunán átlagosan P= 17 m-nap, a Tiszán 70 m-nap vagy annál nagyobb árvízi terheléssel jellemezhető árvizek valószínűek. Ezek az adatok azt a jólismert tényt igazolják valószínűségszámítás segítségével, hogy a Tiszán az árvízvédelmi töltések igénybevétele jóval nagyobb, mint a Dunán. Ennek megfelelően a tiszai töltések méretei is meghaladják a dunamentieket. Fenti meggondolások csupán kiindulást jelentenek azon az úton, amikor valószínűségszámítással kapott összefüggésekből a vízfolyás hidraulikai viszonyaira következtetünk. A további vizsgálatoknak a kapcsolatok részletes feltárására, az •összefüggések számszerű meghatározására kell irányulnia. f) A P árvízi terhelés eloszlásfüggvényei segítségével kiszámítottuk a vizsgált szelvényekben az 1965-ös dunai, illetve az 1967-es tiszai árvíz valószínűségét. Árvízi terhelés árvízi terhelés P (m-nap) valószínűsége (%) 1965-ös Komárom 56,6 2 dunai Budapest 39,1 2,5 árvíz Mohács 92,3 0,9 Az árvízi időszak alatt levonuló árhullámokat Komáromban két, Budapesten három, Mohácson egy árhullámként kezeltük. A valószínűségek mindig a legnagyobbra vonatkoznak. Nyilvánvalóan nem lehet az egész időszakot egyben vizsgálni, mert az árvíz súlyosságát mindenképpen enyhíti, ha az I. fokot meghaladó vízállások között legalább egy hét „pihenő" jelentkezik a védművek és védekezők számára. Árvízi terhelés Árvízi terhelés P (m-nap) valószínűsége (%) 1967-es Tokaj 33,1 14 tiszai Tiszafüred 41,7 5 árvíz Szolnok 83,2 10 Szeged 55,0 16 Egyedül Tokajban kellett két árhullámot figyelembe venni.