Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Déri József: Az elektronikus számológép és a vízimérnök

Az elektronikus számológép 193 10—100 ezer jel táplálható az elektronikus adatfeldolgozó gépbe. A betáplálásra kerülő adatokat — rendszerint valamilyen más adathordozóról, például lyukszalag­ról, vagy kártyáról — gépi úton viszik előbb mágneses szalagra, majd ennek segít­ségével az adatfeldolgozó gépbe. A mágneses szalagot — minthogy a rajta tárolt adatokat vizuálisan nem lehet ellenőrizni — főként a gépbetáplálás meggyorsítá­sára, valamint az adatok tárolására használják. 3. Az analóg és digitális számológép összehasonlító értékelése Az analóg és digitális számológépek korunk számítástechnikai berendezései között egyformán fontos helyet foglalnak el, és nem lehet sem az egyiket sem a másikat elavultnak, illetve egy korai fejlődési állapot eredményének tekinteni. Vi­szonyukat helyesen jellemzi, ha az analóg számológépet a logarléchez, a digitális számológépet pedig az asztali számológéphez hasonlítjuk. Ebből a hasonlatból rögtön kiderül az is, hogy felhasználás során egyik sem tudja a másikat teljes egé­szében, teljes értékűen helyettesíteni [3]. Az analóg és a digitális számológépek eltérő sajátosságai a következők: a) Felhasználás szempontjából: a digitális számológépet elsősorban nagy pontos­ságot igénylő számításokra, továbbá nagymennyiségű adat jeldolgozására alkalmaz­zák. Bonyolult matematikai jeladatok is megoldhatók velük, ha numerikus mód­szereik kialakultak. Tipikus alkalmazási területük: statisztikai adatok feldolgozá­sa, igen nagy mennyiségű és összetett számítási feladat elvégzése, mint pl. : raktár­leltározás, bérelszámolás és más gazdasági számítások. Az analóg számológépet elsősorban közelítő jellegű mérnöki számításokban használják. Mint kis modellek fizikai jelenségek vizsgálatában is szóhoz jutnak. b) A feladatok előkészítése szempontjából: a digitális számológépek esetében először is matematikai alakban kell a feladatot megadni. Ezt a matematikai meg­fogalmazást a továbbiakban le kell bontani a négy alapműveletre és logikai dön­tések sorozatára, mert a digitális számológépek csak ezek sorozatos alkalmazásá­val képesek a matematikai feladatokat megoldani. Az analóg számológépek esetében is ki lehet indulni közvetlenül a feladat matematikai felírásából. A matematikai formában megadott feladatot olyan vázlattá kell alakítani, amelynek alapján az analóg számológép egységei a feladat megoldására összekapcsolhatók. Az analóg számológép esetében a matematikailag megfogalmazott feladatot tehát nem kell az alapműveletek és logikai döntések sorozatára bontani. c) A számítási folyamat szempontjából: a digitális számológép az indítási pa­rancsra megindítja a számítási folyamatot és a programot lépésről-lépésre haladva oldja meg. A közbenső eredményeket tárolja, a végeredményeket nyomtatva ki­adja. Az analóg számológépben a számítás pl. a feladatban szereplő differenciál­egyenletet megoldó kapcsolási vázlatban meghatározott kezdeti feltételek bekap­csolódáásával kezdődik és az eredménye pl. oszcillográfo-(ko)n jelenik meg. d) Gyorsaság, pontosság: A digitális számológépek működési sebessége függ az aritmikai egység és a memória felépítésétől, amely a gépek korszerűségétől függően változó. A tényleges számítási idő azonban egy-egy gép technikai adottságain kívül függ attól is, hogy a feladat milyen természetű és egy adott feladat esetében a prog­ram mennyire célszerű, azaz mennyire gazdaságos (hány művelet elvégzésére veszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom