Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Déri József: Az elektronikus számológép és a vízimérnök

194 Déri József igénybe az aritmetikai egységet, memóriát). Általában lassú digitális gép 10

3 műveletet végez másodpercenként, míg nagysebességű gép 10

6 műveletet végez ugyanannyi idő alatt. Az analóg számológépeknél a feladat megoldási ideje pillanatokra tehető. A digitális számológépek viszonylagos pontossága elsősorban a feladat megoldására szolgáló numerikus módszerektől függ. Az elérhető relatív pontosság digitális számológépeknél 10~

7 nagyságrendű, vagy ennél is jobb, míg analóg gépeknél legfeljebb К)"

3. Mindezen képességek alkalmassá teszik a gépeket arra, hogy szabályozó rendszerekbe építve értékelhessenek egy folyamatot és egy előírt programnak megfelelően automatikuasan változtassák ill. megjavítsák azt. Az elektronikus számológépek külön-külön, vagy egymás előnyös tulajdonságát kölcsönösen kiegészítve, együttesen is különböző jellegű tevékenység hatékonyságának eredményes és gazdaságos növelői lehetnek. III. SZÁMOLÓGÉPEK A VÍZIMÉRNÖK SZOLGÁLATÁBAN Minden műszaki—gazdasági döntés hatékonyságának és helyességének alapvető feltétele az, hogy objektív alapokon, számításokon és elemzéseken nyugodjék. Minthogy a döntések és a kapcsolatos számítások száma a vízgazdálkodás különböző területein igen nagy, a megalapozás korszerű tudományos módszerek és eszközök nélkül egyre inkább elképzelhetetlen. A gazdaságilag legfejlettebb országokban ma már nem csak a munkafolyamatok komplex automatizálása történt meg vagy folyik, hanem a műszaki és gazdasági operatív döntések gépesítése is mind nagyobb mértékben terjed. A döntésekhez szükséges információkat automaták gyűjtik és továbbítják az üzem központjába, ahol gondoskodnak azok naprakész, gépi úton történő feldolgozásáról és kiértékeléséről. A kiértékelt információk számítóberendezésbe kerülnek, amely az operatív beavatkozáshoz szükséges, a pillanatnyi helyzetnek legmegfelelőbb módon objektíven hozza meg az optimális döntéseket [29]. A vízimérnököt is gazdasági szükségesség készteti arra, hogy tanulmányozza e módszerek és eszközök alkalmazásának körülményeit és feltételeit, valamint a megoldás észszerű lehetőségeit. A fentiekből következik, hogy a víz problémájával foglalkozó szakembereknek elsődleges feladata az, hogy gazdaságosabbá tegyék a vízkészletek feltárására, meghatározására, szétosztására és hasznosítására irányuló elméleti és gyakorlati tevékenységeket, — hasonlóképpen, mint a technika egyéb ágaiban — minden számítási munkát. E tevékenységek irányulhatnak a vízkészletek mennyiségére és minőségére, vagy a kettő közötti kapcsolat összefüggéseinek kimutatására, továbbá a vizek kártétele elleni, vagy hasznosításuk érdekében végzett műszaki-gazdasági tevékenységek optimalizálására stb. A vízrendezés, a vízkárelhárítás és a vízkészletgazdálkodás legkülönbözőbb területein mértani haladvány szerint növekszik azoknak a feladatoknak a száma, amelyek megoldásai igen sok paraméter hatásának nagypontosságú elemzését s az elemzés során — a részeredményektől függően — a számítás menetének többszöri megváltoztatását igényli, vagyis amelyek megoldása rendkívül munkaigényes. Mindezen tevékenység megvalósítása érdekében szükségessé vált az adatgyűjtés és a számi-