Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Joó Ottó: A nyugat-magyarországi melioráció
A nyugat-magyarországi melioráció 173 gazdaságok véleménye alapján, hogy a helyesen elvégzett vízrendezések feltétlenül hasznára voltak a területnek, különös tekintettel az utóbbi évek rendkívüli csapadékosságára. (1965; 1200 mm, 1966: 1000 mm körül!) A talajjavítási beavatkozások hatásainak értékelésénél nehéz eldönteni, hogy a tervezési, építéstechnológiai, gazdálkodási hiányosságok okozzák-e a vártnál helyenként gyengébb eredményeket, avagy pedig az, hogy a talajok tulajdonságai a beavatkozás hatására a reméltnél lassabban javulnak. Ez is, az is valószínű. A beavatkozás kezdeményezői minden esetre lépéseket tettek a jelentkező hatások fölmérésére, értékelésére. A munkák lebonyolításával kapcsolatban szerezhető tapasztalatokat — bár fokozható mértékben — a megvalósítás során figyelembe veszik. így alakultak ki fokozatosan az ismertetett tervezési irányelvek, építési módszerek is. A hatásvizsgálatok eredményeiről kellő tárgyi adatok híjján csak később lehet beszámolni. 5. Feladatok A nyugat-magyarországi meliorációról adott áttekintésből látható, milyen szerteágazó munkaterületek egybehangolásával lehet megalapozni e munka sikerét. Számolni kell ezek kölcsönhatásaival. Az előkészítésben és végrehajtásban résztvevők szervezete, a programozás elvei, a tervezési, kiviteli problémák, a beavatkozás hatásainak fölmérése, a szükséges kutatási jellegű tevékenység egyaránt a mezőgazdaság érdekeit kell, hogy szolgálja. Ennek a szemléletnek az alapján a továbbiak során megoldásra váró feladatokat — a kultúrmérnök nézőpontjáról — az alábbiakban látom: a) Kívánatos az áttételezett szervezeti forma (3/a pont) lényeges egyszerűsítése. Elengedhetetlen a munkaterületen dolgozók szakmai színvonalának emelése. b) A programozás elveit szabatos megfogalmazás után következetesen érvényesíteni kell. Meggyőződésem, hogy a nagyból a kicsi felé haladás módszerét szem előtt tartó, jól megvalósított és a leromlástól megvédett vízrendezések sokat használnak a területnek. Ezt a munkát minden esetre folytatni kell. figyelemmel a melioráció igényeire. Egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy a vízrendezésekkel együtt az ezek állagának megóvására hivatott talajvédelmi és fenntartási munkákat is elvégezzék. A komplex beavatkozás feltételeit meg kell teremteni. A zömmel völgyfenéki rét-legelő területek megjavításának első lépcsőben ajánlható elvégzése ezt a célt szolgálja a több takarmány — állat — trágya útvonalon. Egyúttal a legkisebb ráfordítás mellett a legegyszerűbben megoldható és biztos eredményt ad. A komplex elv alapján a beavatkozást az egyéb területekre fokozatosan, a közben szerzett tapasztalatok folyamatos fölhasználásával lehetne kiterjeszteni. Ez idő alatt a hasznosításhoz szükséges járulékos és kapcsolódó üzemfejlesztési beruházások is megvalósíthatóknak látszanak. Alapos megfontolással kiválasztott bemutató gazdaságokban üzemi méretekben a melioráció hatásai tanulmányozhatók, az eredmények szemléltethetők lesznek. A kiválasztás során a reprezentatív jelleget, a beavatkozások helyes végrehajtásához és használatához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, valamint az objektív megfigyelésekhez és értékeléshez elengedhetetlen adottságokat kellene figyelembe venni. Hiányolni kell, hogy a területen települt állami gazdaságok —- ahol a feltételek előzőkre a legkedvezőbbek lennének — ilyen szerepet mindmáig nem kaptak. 3*
