Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Joó Ottó: A nyugat-magyarországi melioráció
A nyugat-magyarországi melioráció 201 G. Zárt gyűjtők kiépítése. 7. Tereprendezés szükség szerint (simítózás, gréderezés, kisebb mélyedésekben várható vízpangások felszámolására azok feltöltése vagy megnyitása). 8. Meszezés. 9. Vakonddrénezés. 10. Szerves és műtrágyázás. 11. Mélylazítás. 12. Talaj előkészítés a mezőgazdasági termeléshez. Fontos, hogy az árkok csatornák, vízfolyások kiépítése együtt járjon a szükséges műtárgyakéval. A 8—12. pontokban felsorolt munkák együtt végzendők el. Itt utalnom kell az 1. fejezetben ismertetett komplex beavatkozás elveire. Meliorációs munkákat az eddigiek során általában az 5%-nál kisebb lejtésű területeken folytattak. A területen a melioráció megvalósításával párhuzamosan mezőgazdasági termelés folyik. Sokan úgy vélik, hogy első lépésben a völgyfenéken levő gyepterületeket kell megjavítani, majd később a sík vagy enyhe lejtésű szántókat, fennsíkokat és legvégül a talajvédelmi beavatkozást is igénylő domboldalakat. A befogadók rendezési munkái egész évben folyhatnak. A földmunkák kellően — 80%-ban — gépesítettek. A műtárgyak kő és beton munkáit jórészt kézi erővel, helyszíni betonozással végzik. Főleg a közlekedési műtárgyak előregyártott elemekből való helyszíni összeszerelése, építésének gépesítése terén a szükséges feltételek híján sok lehetőség marad kihasználatlanul. A területi vízrendezési munkák is általában egész évben folynak. Az építés és a folyamatos mezőgazdasági termelés azonban jelentékenyen zavarja egymást. Sajnos jelenleg a munkák gépesítése, technológiája még kezdetleges. A főleg 2 m 3/fm-nél kisebb szelvényű árkokat túlnyomórészt kézi erővel építik. A munkát KM-1400 típusú ároknyitókkal kívánták gépesíteni. Vontatásához 2 db Sz-100-as erőgép kell. A durva üzemi feltételek és adottságok miatt azonban sok a meghibásodás. Előlazítással, előzetes nyomvonal egyengetéssel, egyéb meglevő gépek bevonásával kialakítható technológiával a munka fokozottabb gépesítése fejleszthető lenne (10. ábra). Ugyanez a helyzet a zárt gyűjtők építése terén is. A csatornanyitót itt kisegítő gépnek alkalmazzák. Ezután a műszelvényt kézi munkával alakítják ki. így helyezik el az alagcsöveket is. A kavics szivárgó réteget a szállító járműről lapátolják be. A föld visszatérítését tológépek végzik (11. ábra). A kémiai talajjavításhoz szükséges meszet Zalaszentmihályról és Sárszenlmihályról átlagosan 100—250 km körüli távolságról szállítják vasúton ill. közúton a helyszínre. Ennek a lápi mésznek a hatóanyag tartalma 30% ill. 55% körül van. Eddig mintegy 55 ezer kh-on végeztek meszezést. A vontatókról a talaj felszínére lapátolják, majd bemunkálják. Legújabban Nagyharsányból 90%-os hatóanyagú granulált mészkőpor szállítását tervezik. A biológiai javítás keretei között előirányzott tételek megvalósításáról adataim nincsenek. Üzemi tevékenység lévén, az építési folyamat ismertetése szempontjából nincs jelentősége, bár a javítás hatékonyságát döntően befolyásolják. A mélylazítás és vakonddrénezés útján végzett mechanikai javítást a talaj megfelelő nedvességállapotában kell végrehajtani. Erre általában a nyár és az ősz eleje alkalmas. Végrehajtását az időjárás és a gazdálkodási tevékenység többnyire hátrányosan befolyásolja.
