Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó: A nyugat-magyarországi melioráció

A nyugat-magyarországi melioráció 161 gyakoriságú, belsőségi szakaszokon, völgyből kiemelt utak, vasutak műtárgyaihoz 33 és 100 éves gyakoriságú vízhozamokat tekintenek mértékadónak. b) 3 km

2-nél nagyobb vízgyűjtőterület esetén a terhelés megállapításához a VÍZITERV 23. sz. segédletét ajánlják. Kisebb vízgyűjtőkön — főleg az elvezető hálózatnál — q^500 l/s km

2 fajlagos lefolyást vesznek alapul. A zárt gyűjtőket agyag és agyagos vályog talaj esetén 0,75—0,80 l/s ha, homokos talajon 0,95—1,00 l/s ha terhelésre méretezik. c) A vizvezető hálózat vonalvezetését tüzetes helyszíni bejárás során lehet kialakítani. A vízfolyások, csatornák magassági vonalvezetését és keresztszelvény kialakítását meg kell tervezni. A méretezésre Strickler—

Manning képletét lehet használni к = 30 értékkel. A zárt gyűjtőket nem kell méretezni, csak a helyüket és a hosszukat megállapítani (5. ábra). 5. ábra. A vízrendezési hálózat sémája Fig. 5. Diagram of reclamation network Abb. 5. Schema des Entwässerungsnetzes d) Meg kell tervezni minden szükséges műtárgy hidraulikai méreteit is. A vízfolyásokat keresztező vasúti, nagyobb belsőségi műtárgyakat 100 éves, terepből kiemelt közutakét, kisebb belsőségiekét 33 éves, nem kiemelt utakét s az eséscsökkentő műtárgyakat 10 éves gyakoriságú árvizekre méretezik. A szerkezet alsó élét ezeknél az 1%-os árvíz fölött állapítják meg. Minden egyéb műtárgy vízemésztőképessége az érintett árkokéval azonos. A műtárgyak fő adatairól, helyéről az MSZ 15355 előírásai szerint műtárgykimutatás készítendő. e) A főbb munkamennyiségekről — földmunkáknál a hossz-szelvények, egyéb munkáknál normatívák alapján — sa szükséges anyagokról kimutatás készüljön. A várható költségeket ezek figyelembevételével becsülik meg. A tervezési és építési munkákhoz természetes és költség-mutatók felhasználásával éves bontású ütemezés szükséges. A munka gazdasági elbírálásához fajlagos költségmutatókat kell adni.