Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

TALAJCSÖVEZÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA DR. F AHM Y MAHMUD-DR. SZABÓ LÁSZLÓ 1 A laboratóriumi modellkísérletek nehézségei A lápterületek belterjes hasznosításának alapfeltétele a talajvízszínnek a növé­nyek igényeihez igazodó szabályozása. A láptalajban alkalmazandó legkedvezőbb dréntávolságnak és drénmélységnek a meghatározására általában alkalmazható össze­függésünk még nincs. Ezért a megoldást laboratóriumi szivárgási modellkísérletek útján kerestük. A szivárgási modellkísérleteké hidraulikai és analógia modellekkel végezhet­jük [1]. Láptalajjal végzett szivárgási modellkísérletre a szakirodalomban egyik vál­tozatra sem találtunk példát. Ezt elsősorban a láptalaj szerves összetételéből követ­kező és a szivárgási vizsgálatok szempontjából hátrányos tulajdonságokkal magya­rázhatjuk. Ezek: a láptalaj 1. keletkezésének sajátságaitól függően az ásványi talajoknál általában nagyobb mértékben inhomogén, 2. szivárgási tulajdonságai a jól megfigyelhető leveles-szálas szerkezet miatt általában a vízmozgási iránytól is függnek, vagyis anizotrop [2], 3. a szemcsés talajokkal ellentétben zsugorodó és duzzadó képességű, mégpedig igen tetemes mértékben. Az előző, törvényszerűségeiben kellően még nem tisztázott sajátságok miatt a szivárgási modellkísérletekhez az analógiamodellek alkalmazását nem tartottuk cél­szerűnek. A hidraulikai modellek csoportjában zavartalan (eredeti településű) és zavart (kevert) talajjal végezhetünk szivárgási kísérleteket. A zavartalan talajtest vizsgálata is több nehézségbe ütközik [3]. Ezek közül csak a fontosabbakat említjük. a) A modell méreteinek pontosan megfelelő talajtest, mint talajminta kiemelése és laboratóriumba szállítása úgy, hogy eredeti állapotát megtartsa, nagyon körül­ményes. b) Az előzőből következik, hogy viszonylag csak kis méretű modellekkel kísér­letezhetünk, amelyeknél viszont a lehatároló felületek (modellfalak) mentén jelent­kező és a drénfuratok pontatlansága stb. miatt fellépő hatások adattorzítása nagy­mértékű lehet. Zavart láptalajjal végzett szivárgási vizsgálatoknál a legfontosabb feltétel az áramlási főirányban a zavartalan talaj-vízáteresztő képességével egyező szivárgási (k) tényező biztosítása. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a talaj kitermelésével és a inodellba építésével járó keveredés során a láptalaj eredeti térfogatsúlya és hézagtérfogata megváltozik, és természetesen elveszti eredeti szerkezetét és a rétegzettségét is. Más szóval a láptalaj többé-kevésbé homogenizálódik és izotróp lesz. Ilyen körülmények között — még az eredeti településű láptalajéval egyező szi­várgási tényező esetén is — a zavart és a zavartalan talajban fellépő szivárgás jel­1 Dr. Mahmud Fahmy mérnök, az Alexandriai Egyetem Talajtani Tanszékének tanára, Dr. Szabó László mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tan­székének tudományos főmunkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom