Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

TALAJCSÖVEZÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA DR. F AHM Y MAHMUD-DR. SZABÓ LÁSZLÓ

1 A laboratóriumi modellkísérletek nehézségei A lápterületek belterjes hasznosításának alapfeltétele a talajvízszínnek a növények igényeihez igazodó szabályozása. A láptalajban alkalmazandó legkedvezőbb dréntávolságnak és drénmélységnek a meghatározására általában alkalmazható összefüggésünk még nincs. Ezért a megoldást laboratóriumi szivárgási modellkísérletek útján kerestük. A szivárgási modellkísérleteké hidraulikai és analógia modellekkel végezhetjük [1]. Láptalajjal végzett szivárgási modellkísérletre a szakirodalomban egyik változatra sem találtunk példát. Ezt elsősorban a láptalaj szerves összetételéből következő és a szivárgási vizsgálatok szempontjából hátrányos tulajdonságokkal magyarázhatjuk. Ezek: a láptalaj 1. keletkezésének sajátságaitól függően az ásványi talajoknál általában nagyobb mértékben inhomogén, 2. szivárgási tulajdonságai a jól megfigyelhető leveles-szálas szerkezet miatt általában a vízmozgási iránytól is függnek, vagyis anizotrop [2], 3. a szemcsés talajokkal ellentétben zsugorodó és duzzadó képességű, mégpedig igen tetemes mértékben. Az előző, törvényszerűségeiben kellően még nem tisztázott sajátságok miatt a szivárgási modellkísérletekhez az analógiamodellek alkalmazását nem tartottuk célszerűnek. A hidraulikai modellek csoportjában zavartalan (eredeti településű) és zavart (kevert) talajjal végezhetünk szivárgási kísérleteket. A zavartalan talajtest vizsgálata is több nehézségbe ütközik [3]. Ezek közül csak a fontosabbakat említjük. a) A modell méreteinek pontosan megfelelő talajtest, mint talajminta kiemelése és laboratóriumba szállítása úgy, hogy eredeti állapotát megtartsa, nagyon körülményes. b) Az előzőből következik, hogy viszonylag csak kis méretű modellekkel kísérletezhetünk, amelyeknél viszont a lehatároló felületek (modellfalak) mentén jelentkező és a drénfuratok pontatlansága stb. miatt fellépő hatások adattorzítása nagymértékű lehet. Zavart láptalajjal végzett szivárgási vizsgálatoknál a legfontosabb feltétel az áramlási főirányban a zavartalan talaj-vízáteresztő képességével egyező szivárgási (k) tényező biztosítása. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a talaj kitermelésével és a inodellba építésével járó keveredés során a láptalaj eredeti térfogatsúlya és hézagtérfogata megváltozik, és természetesen elveszti eredeti szerkezetét és a rétegzettségét is. Más szóval a láptalaj többé-kevésbé homogenizálódik és izotróp lesz. Ilyen körülmények között — még az eredeti településű láptalajéval egyező szivárgási tényező esetén is — a zavart és a zavartalan talajban fellépő szivárgás jel1 Dr. Mahmud Fahmy mérnök, az Alexandriai Egyetem Talajtani Tanszékének tanára, Dr. Szabó László mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa.