Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

104 Rajkai Vilmos alkalmazása) található, leolvasható a Z értékhez tartozó százalék. Pl. ha Z=1,0, akkor a hozzátartozó százalékérték P R = 0,8413 azaz 84,13%. Általában, ha a való­színűség értéke 25%-nál kisebb, a tervező nagy kockázatot vállal a hálóprogram meg­valósításánál. Ha P R = 20—60% között van elfogadható, míg PR > 60% túl sok igény­bevett munkaerőre, vagy munkaeszközre enged következtetni. Hálózatos tervezés alkalmazása Mielőtt a vízügyi területen való alkalmazás lehetőségeiről beszélnénk, néhány szót kell említeni arról, hogy mit várhatunk a hálózatos programozástól, minek köszön­hetők a rendszer előnyei és mi a rendszer jövője. Mivel a hazai irodalomban aránylag keveset foglalkoznak a CPM- és a PERT­rcndszerrel, ebből következik, hogy egységes szakirodalmi nyelv még nem alakult ki. Többször olvashatjuk a „hálódiagram" elnevezést, ami nem egészen helyes kifejezés, nem fedi teljesen azt, amit ad a rendszer. A „diagram" szó csak koordináta-rendszer­ben való alkalmazásnál használható. A módszer legfőbb előnye abban van, hogy bonyolult folyamatokat tesz áttekinthetővé, tehát nyilvánvaló, hogy szemléletes ábrázolásmódra kell törekedni, nem szabad visszariadni attól, hogy egy rendszert — a szemléletes ábrázolás céljából — többször is át kell dolgozni. Nézzük meg röviden milyen értelemben várhatunk jobb eredményt a hálózatos programozás alkalmazásával más — eddig használt — rendszerekkel szemben. A mun­kák határidőinek és költségeinek sokkal nagyobb pontosságú becslése, az átfutási időnek legalább 20—50%-os rövidítése egyben pénzmegtakarítást is eredményez. Megnyugtató tájékoztatást ad a vezetőnek arról, hogy hol van szükség munkaerőre, mikor és mennyire, melyek azok a munkák melyek a véghatáridőt lemaradásukkal veszélyeztetik, valamint hol keletkeznek a jövőben veszélyes eltolódások az ütem­tervben. A vízügyi szolgálat területén a CPM és PERT programozási módszerek szerinti építési és ellenőrzési munkák jelentősége igen nagy. Ehhez természetesen az is szük­séges, hogy a megfelelő helyen dolgozó szakemberek ismerjék és főleg alkalmazzák a programozás előnyeit. A hálózatos tervezési programozás szerinti munkavégzést azért tartjuk szükségesnek tudatosítani és terjeszteni, mert a beruházások átfutási ideje viszonylag hosszú és számos nehézség adódik a beruházások előkészítésétől kezdve az üzembehelyezésig, melyeket megfelelő koordinációval — CPM, PERT programozással — ki lehetne küszöbölni. Vízépítési beruházásoknál (gátépítés, víz­tároló építés, községi és városi vízművek, csőhálózat építés, szennyvíztisztítás stb.) a programozás egyre nélkülözhetetlenebb. Á PERT-rendszer lényege — mint az már a korábbiakból kiderült, hogy a külön­böző műszaki tevékenységeket úgy hangolja össze, hogy a végcél — tehát a beruházás megvalósítása — objektív okok miatt ne késlekedjen. Ez okból következik, hogy a PERT program egy teljes feladat végrehajtásának logikai rendszere, tehát világosan látható a program különböző eseményeinek egymásutánja. A PERT programozás vízügyi vonatkozású alkalmazásának jelentősége nagy, mivel a kooperációt igénylő beruházásainak, tudományos kutatások (VITUKI) és a vízépítőipar nagyobb munkáinak ütemezésével kapcsolatban — a jelenlegi köve­telményeket figyelembe véve — a rendszeres tájékozottság nélkülözhetetlen. Az egyik jelentős téma a VITUKI mintegy 60 tudományos átfogó kutatási ter­veinek koordinálása PERT-rendszerben, melyek a szerteágazó — céíjukban külön­böző — programok összehasonlítását és egybehangolását teszik lehetővé. Megemlíthetem még az Árvízvédelmi Szolgálat intézkedési terveinek programo­zását, az öntözéses gazdálkodás, földmunkagép felhasználás CPM tervezését. Áz elkészített terv alapján végzett munkáknál azonban észlelhető a tervezettel szembeni változás és a szükséges intézkedéseket olyan időpontban lehet megtenni, amikor nem veszélyeztetik a beruházás tervezett időpontjának betartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom