Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Fáy Árpád-Becsey György: Csőszivattyútelepek hatásfoka és veszteségei

78 Fáy A.—Becsey Gy

. Más szivattyútelepeken végzett mérések során azonban megállapítottuk, hogy a telep hidraulikai veszteségeit nagymértékben megnövelheti a kedvezőtlenül kialakított csappantyúk vesztesége, vagy a nyomócsőből való szabad kiömlés miatt fellépő veszteségek. A továbbiakban ezeket tárgyaljuk. d) A csappantyúk vesztesége Korábbi, más telepeken végzett átadási mérések során közvetett jelekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a csappantyúk vesztesége esetenként igen nagy lehet. Ezért a lesvári szivattyútelepen külön mérést végeztünk a csappantyú veszteségének megállapítására. A lesvári szivattyútelepen a szivattyúk nyomócsövében egy-egy belső, szabad mozgású csappantyú helyezkedett el. Az ilyen szabad mozgású csappantyúkat üzem közben az áramló víz tartja nyitva és vízszintes csőben a vízszintessel kb. 20—30°-os szöget zárnak be. Az átadási mérések elvégzése után sikerült az l-es számú géppel mérést végezni a csappantyú vízszintesre beállított helyzetében is. Ennek a mérésnek az eredményét, összehasonlítva az átadási mérés során a csappantyú üzemszerű ferde helyzetében mért legkedvezőbb üzemállapottal (amikor a szivattyú a legtöbb vizet szállította és a motor is teljesen ki volt használva) a II. táblázat mutatja. Az adatokból közvetlenül látható, hogy a vízszintes helyzetű csappantyúval a szivattyú kevesebb energiával több vizet szállít, mint ferde helyzetű csappantyúval. A telepnél a vízállás viszonyok nem változtak lényegesen a mérés idején, így a manometrikus szállítómagasságokban jelentkező eltérést döntően a csappantyúhelyzet megváltozásának tulajdoníthatjuk. A mérés szerint tehát, ha a lesvári csappantyút a vízszintes helyzetből a szabad mozgású csappantyú üzemszerű ferde helyzetébe állítjuk, akkor a manometrikus szállítómagasság mintegy 50%-kal megnő! Ez a csappantyúveszteség lényeges megnövekedésére utal. A belső csappantyúk ellenállástényezője a kézikönyvek szerint [2] is a vízszintessel bezárt szög növekedésével rohamosan emelkedik, és nagyságrendje olyan, hogy okozhat ekkora nyomásveszteségeket. Ezért a meglevő szabad mozgású csappantyúkat sok esetben megéri átalakítani kényszermozgatásúvá, tehát üzem közben vízszintesre állítani. A lesvári szivattyútelep esetén a fönti mérés adataiból ilyen átalakítás eredménye a fajlagos energiafogyasztásban a következő: Szabad mozgású csappantyúkkal: 0,0143 kWó/m

3 Kényszermozgatású csappantyúkkal: 0,0097 kWó/m

3 Megtakarítás: 0,0046 kWó/m

3 A lesvári tapasztalatokkal szemben a szarvas-kákafoki csappantyúkról kedvező képet nyertünk. Ezek is szabad mozgású csappantyúk, de végcsappantyúnak vannak kiképezve (5. ábra). Már az előzőekben láttuk, hogy a szarvas-kákafoki telep hidraulikai vesztesége kicsiny. Ezért a csappantyúk vesztesége sem lehet nagy. Ettől a közvetett bizonyítéktól függetlenül, közvetlenül is meghatároztuk a csappantyúk veszteségét úgy, hogy mérést végeztünk a 2. gépegységgel a csappantyú természetes helyzetében, majd közvetlenül utána a végcsappantyút csáklyával