Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Fáy Árpád-Becsey György: Csőszivattyútelepek hatásfoka és veszteségei

Csőszivattyútelepek hatásfoka 79 II. táblázat A csappantyú Szivattyú járólapát szöge, fok Manometrikus szállitómagasság, m Felvett helyzete szöge a vízszintessel, fok Szivattyú járólapát szöge, fok Vízszállítás rn'/s Manometrikus szállitómagasság, m villamos teljesitménv, kW Ferde 31 22 3,26 4,18 168,5 Vízszintes 0 19 3,66 2,72 127,0 jóval a vízszintes fölé emelve, ismét mértük a szivattyú üzemi adatait. Gyakorlatilag változatlan teljesítmény felvétel és vízszállítás mellett a szivattyú manometrikus szállítómagassága 2 cm-rel csökkent; tehát ennyi a csappantyú vesztesége is. A csappantyú igen könnyű kivitelű, légpárnás. Megyfigyeltük, hogy üzem közben csaknem vízszintes helyzetben van. Tehát a szarvas-kákafoki végcsappantyúk előnyös kialakítása eredményezi ezt az igen kicsiny értékű veszteséget. Az átvételi mérések során többféle típusú csappantyúval találkoztunk, de a többi típus veszteségére közvetlen mérési adataink nincsenek. Bár a különféle típusú csappantyúk vesztesége többé-kevésbé különböző, általánosságban azt lehet mondani, hogy minél kisebb iizem közben a csappantyú tányérnak az áramlás főirányával bezárt szöge, a csappantyú vesztesége annál kisebb. Üzemben levő csappantyúnál ezt a szöget a csappantyútengely végén is mérni lehet, így egyszerű eszközökkel véleményt lehet alkotni a csappantyú veszteségéről. e) Telephatásfok szabad kiömlés esetén A szarvas-kákafoki teleptől eltekintve, a többi szivattyútelepen nem volt lehetőségünk a telephatásfok meghatározására az előbb ismertetett, szabványos módon. Ennek oka az, hogy az átvételi méréseket általában olyan időszakban végeztük, amikor a telepek nem rendeltetésszerűen üzemeltek és a mérések idején a felvíz oldali vízállás rendkívül alacsony volt, a nyomócsőből a víz szabadon ömlött ki (9. ábra). Ilyen körülmények között a fölső és az alsó mércén leolvasott geodetikus szintkülönbségből számítható hasznos teljesítmény nem jellemző a telepre, mert az némely esetben a zérushoz is közel esik. A telephatásfok szabványos számítási módja tehát ebben az esetben értelmetlen. Megkíséreltük a telephatásfok értelmezését ilyen esetre úgy, hogy a nyomócső kilépő szelvényében a vízszint magasságát tekintettük a geodéziai szállítómagasság számításánál felső vízszintnek. Amint az alábbi számítás mutatja, az így értelmezett telephatásfok sem jellemző a telepre. A Békés II szivattyútelepen mért adatok a következőek. Igen kis vízszállításnál mért statikus szállítómagasságból megállapítottuk, hogy a nyomócső legalsó pontja és az alvíz közötti szintkülönbség 1,9 m (9. ábra). A nyomócsőből kilépő víz fényképezésével (10. ábra) megállapítottuk a nyomócső teltségét. Teljes terhelésnél ez 0,9 m-nek adódott. Ezekszerint a geodetikus emelési magasság 1,9 + 0,9 = 2,8 m. Ezzel szemben a manometrikus szállítómagasság mért értéke 4,4 m, s így a telep hidraulikai vesztesége a szállítómagasságban: 4,4 — 2,8 = 1,6 m. Ennek az igen nagy értékű veszteségnek magyarázata kettős. Egyrészt a nyomócsőből tetemes kine-