Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Fáy Árpád-Becsey György: Csőszivattyútelepek hatásfoka és veszteségei

Csőszivattyútelepek hatásfoka 77 becslés alkalmazható. Feltételezzük, hogy a telep hidraulikai veszteségei a vízmenynyiség négyzetével arányosak. Ez a feltétel szállítómagasságokban kifejezve: ^ir.an, átl ~~ Hgeod = CQ~ ahol Я^ап át

l a működő szivattyúk manometrikus szállítómagasságainak átlagos értéke, Н'

К1 o

d a geodetikus szintkülönbség a telepen, с arányossági tényező, Q a szivattyúk vízszállítása. Ismeretes, hogy az esetünkben is szereplő turbulens áramlásoknál a csősúrlódási veszteség, az idomdarabok ellenállása, valamint a nyomócsőből való kilépés vesztesége valóban arányos a vízmennyiség négyzetével, a csatornák vesztesége viszont más törvényt követ, és a csatorna teltségétől, tehát a vízállási viszonyoktól is függ. A szivattyútelep veszteségeiben a szívó és nyomó csatorna vesztesége kicsiny a másik fajta veszteségekhez képest, így első közelítésnek a fönti feltétel elfogadható. Példaként a szarvas-kákafoki 1. és 2. szivattyú együttes üzemére kiszámítottuk a telephatásfok változását, és ábrázoltuk a geodézia szintkülönbség függvényében (8. ábra). Ennek számításánál a két szivattyú együttes üzemének mért értékéből indultunk ki (I. táblázat középső sorok). A szivattyúk manometrikus szállítómagasságát (16. oszlop) egyenlőnek vettük. H пап. áti' ^fitod' Q mért értékeiből a képletben szereplő arányossági tényezőt meghatároztuk. Felvett manometrikus szállítómagasságokhoz a hozzá tartozó vízszállításokat a szivattyúk jelleggörbéjéből, majd H

nan át

l és az így kapott Q értékből a képlettel a hozzá tartozó H

gco

ú emelőmagasságot kiszámítva, végül a szivattyúk és motorok jelleggörbéiből a felvett teljesítményeket és ebből a veszteségeket, valamint a telephatásfokot határoztuk meg. Az így kapott telephatásfok értékeket a //,

eo

d értékek függvényében raktuk föl. A telephatásfok becsült legmagasabb értéke — az 5 m geodetikus emelési magasságnál — mintegy 70%. Ebben az üzemállapotban a veszteségek aránya: Az összveszteségből 25% jut a motorokra, 55% a szivattyúkra, és 20% a telep hidraulikai veszteségeire. A telep hidraulikai vesztesége ebben az üzemállapotban is kisebb, mint a motorok összvesztesége. 8. ábra. A szarvas-kákafoki szivattyútelep becsüli jelleggörbéi az első és a második főszivattyú együttes üzemére: a geodetikus emelőmagasság függvényében az együttes felvett villamosteljesítmény, az együttes vízszállítás és a telephatásfok Fig. 8. Courbes caractéristiques estimées de la station de pompes de Szarvas — Kákafok pour le fonctionnement en parallèle des deux premières pompes principales Bild 8. Geschätzten Kennlinien des Pumpwerkes Szarvas —Kákafok bei gleichzeitigem Betrieb der Hauptmaschinensätze No. 1 und 2