Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Az átfolyási elmélet 567 berendezések esetén egyes fázisok kiválása (pl. iilepítés), kémiai, biokémiai reakciók lejátszódása esetén kémiai komponensek eltűnése és újak megjelenése egyaránt a forráserősség fogalmával értelmezhető. Sőt ily módon a reaktorokban lejátszódó folyamatok hatásfoka is meghatározható. e) A c) és d) pontokban elmondottakból — a (3) egyenlet alapján — kitűnik, hogy a kereszteffektus és a forráserősség fogalmai révén meghatározott hatások alapvetően eltérő jellegűek. Ezt azért kívánjuk hangsúlyozni, mivel az átfolyási elmélet alkalmazása során a kutatók gyakran mindkét hatást, mint zavaró tényezőt magyarázzák. Pedig e két hatás jellegét tekintve is teljesen eltérő, és megkülönböztetésük indokolt. f) A transzportelmélet alkalmazása iránymutató lehet az átfolyási hullám és görbe matematikai alakjának meghatározásánál is. * * * Az előzőekben a transzportelmélet és az átfolyási elmélet kapcsolatának csupán legáltalánosabb kérdéseit tárgyaltuk. Más közös vonatkozások is megállapíthatók a két elmélet között, ennek részleteire azonban további tanulmányunkban fogunk kitérni. Már az eddigiekből is látható, hogy a transzportelmélet alkalmazása gyümölcsöző lehet a kitűzött feladat megoldásában. Ha a transzportegyenleteket analitikailag nem is tudjuk megoldani a gyakorlati feladatok többségénél, az elmélet alkalmazása mégis eredményes lehet az előzőekben felsorolt szempontokon túlmenően azért is, mivel rendkívül nagy rendszerező erője. Ez a rendszerező erő az egyes fogalmak helyes értelmezésénél, azok helyének a vizsgálati rendszerben és a kutatási módszertanban való meghatározásánál mindenkor jelentős lehet. írod AI„

О M 1. Benedek P.—IMSZIÓ A.: A vegyészmérnöki tudomány alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. 2. De Groot, S. R. : Thermodinamics of Irreversible Processes. Amsterdam, 1952. 3. Horváth I.: Modelling of Oxigén Transfer Processes in Aeration Tanks. Third International Conference on Water Pollution Research. Section II. No. 10. Munich, Sept. 1966. 4. Horváth T.: Hozzászólás: Salamin Pál „Víztisztító medencék hidraulikai vizsgálatánál elért eredmények" c. előadásához. Tudományos ülésszak 1965. szept. 10—11. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei. 1966/5. 5. Horváth I.—Pásztó P.—

Dr. Szabó L. : Az átfolyási vizsgálatok újabb szempontjai. Vízügyi Közlemények 1966/4. 6. Muszkalay L.—Vágás I. : Modification of the tracer measuring method in settling basins. Sewage and Industrial Wastes. Washington 195S. No. 9. 7. Németh E.: Hidrológia és hidrometria. Egyetemi Tankönyv, Budapest, 1952. 8. Onsager, L.: Reciprocal Relation in Irreversible Processes. I. II., Phys. Rev. 37. 405; 38, 2265. 1931. 9. Spencer, E. A.

—Tudhope, J. S. : A literature survey of the salt-dilution method of flow measurement Journal of the Institution of Water Engineers. Vol. 12. No. 2. Marc. 1958. 10. Vágás I.: Az ülepítés fizikokémiai szemlélete. Hidrológiai Közlöny, 1960/5.