Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ÚJABB ELJÄB ÁSOK CSŐVEZETÉKEK ÉS К V BELE К FOLYÓ MEDBEK ALÁ FEKTETÉSÉHEZ DR. GUÓTH BÉLA

1 A Vízügyi Közlemények 1962. évi 2. füzetében : „Csővezetékek c's kábelek fektetése folyómederben" címmel ismertettem a hamburgi Harmstorf vízépítő vállalat eljárását, ahogyan akkoriban Nyugat-Németországban a vízsugár segítségével végeztek csővezeték- és kábelfektetéseket. Az azóta eltelt néhány év alatt ezt a csőfektető eljárást Ausztriában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Angliában, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is — tehát igen sokfelé —, alkalmazták, és ezzel csővezetékeket és kábeleket 2 m-től 10 m-ig terjedő mélységekben rakták le folyók és tengerek feneke alá. Ezekhez a munkákhoz folyton újabb készülékeket szerkesztettek, eljárásukat módosították és javították. fia nálunk egy víz-, olaj- vagy gázvezetéket kell a folyón átvezetni, akkor azt lehetőleg hídra szerelik, de a híd rezgése gyorsan rongálja és a híd dilatálása nagyon káros reá. Ha a folyó fenekére fektetik, a hajók horgonya feltépheti, jégjárás rongálhatja és illetéktelenek is kárt tehetnek benne. Ha pedig 1 — 2 méter mély kikotort árokba fektetik a vezeték acélcsöveit, azok ott hamar romlanak, korrodálnak. Ez igen nagy költséggel jár, főképpen, mert óriási földmunkát igényel. Távbeszélő és távíróvezetékeket, valamint áramvezetékeket is hidakra helyezik, vagy nagy magasságban kifeszítve vezetik át a folyó fölött, de ez nem biztonságos és gyorsan tönkremegy. Tehát mindezek a csőátvezető eljárások sok nehézséggel járnak és különösen nem biztonságosak. Mindezek elkerülésére ma már minden nyugati országban alkalmazzák a Harmstorf-féle csőfektető eljárást, amelynél a fektetokészülék 10 — 12 atmoszférás, tehát igen erős vízsugárral keskeny árkot, 2— 10 m mélységgel vág ki, és abban halad a kijelölt vonalon, maga mögött az árokba egyidejűleg lerakja a csöveket. A fektetőkészülék továbbhaladásakor az árok bedőlő földje rögtön be is takarja a csöveket, tehát az árok vágás, csőfektetés és betakarás egyidejűleg történik. Ehhez az eljáráshoz csak műanyag csöveket alkalmaznak, amelyeket néhány év előtt még csak 100, 110, 125, 250, 300 mm külső átmérővel és nagyon ritkán ezeknél nagyobbal alkalmaztak. Ma pedig az ilyeneket már 500, 600, 1000 sőt 1200 mm, tehát 1,2 m (!) külső átmérővel is készítenek és ezzel az eljárással közművek részére elhelyeznek. A műanyag csövek tulajdonsága a hajlékonyság, ennélfogva a kisebb átmérőjűek dobokra csavarva szállíthatók. Ezeket a műanyag csöveket lehetőleg olyan hosszú darabokban készítik és szállítják, hogy azok a folyón keresztülérjenek (A Dunára ezeket 400 m-t meghaladó hosszban is hozhatják.) A műanyag csövek nem korrodálnak, tehát rajtuk a vízvezeték vizét is lehet vezetni, de teljesen szárazzá is tehetők, tehát a folyók feneke alatt több m mélyen távbeszélő, távíró és magasfeszültségű áramvezetékek is teljesen szárazon átvezethetők. 1 Dr. Guóth Béla mérnök, aranyokleveles műszaki doktor, műegyetemi magántanár.