Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

560 Guoth Béla Ennek a csőfektető eljárásnak legfontosabb kelléke az árkot a vízsugárral vágó és a csőfektető készülék (1. ábra), amelyet már az említett tanulmányban ismertettem. Ez 20 — 50 cm vastag, 60 — 120 cm széles tégla alakú keresztmetszetű acélszerkezet, a helyi körülményektől, a vízmélységtől, fektetési mélységtől stb.-tői függő magassággal. Az alsó vége negyedkörívesen végződik, a beléhelyezett és rajta keresztül csúszó csövek kivezetéséhez. A hajón levő szivattyúteleptől kapja a készülék a 10 — 12 atm nyomású vizet. A víz a készülék egyik oldalában levő csövön halad le és a szórófej szerű lyukakon kisugárzik és kimossa maga előtt a talajt, nemcsak iszapos homokot, de erősen köves agyagos földet is. így vág ki maga előtt a fektetendő csövektől függően 30 — 60 — 120 cm széles árkot. Közben a készülék másik oldalába befűzött műanyag csöveket maga mögött lerakja. Ezeket a csöveket nem egyenként fektetik, hanem egyidejűleg többet (2. ábra), így 100 — 110 mm átmérőjű csövekből 10, sőt 14 csövet tudnak egyidejűleg a folyó feneke alá fektetni. A 300 mm-es csövekből négyet, az 500 mm átmérőjű csövekből kettőt fektetnek egyidejűleg. Ilyen műanyag csöveket néhány év óta csatornázásnál is alkalmaznak 300 —600 mm átmérővel (3. ábra), sőt újabban gáz és olajvezetéket is tudnak ilyen módon építeni, ami 5 év előtt még nem volt lehetséges. Ezek céljára nagy átmérőjű műanyagcsöveket fektetnek a folyók feneke alá és azokba vékony falú acél vagy ólomcsöveket húznak be, mert azok a száraz műanyag csőben nem korrodálnak és azokban vezetik a gázt vagy olajat. 2. ábra. 14 müangagcsö egyidejű fektetése 1. ábra. Csőfektetés elvi elrendezése