Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

558 Hankó Zoltán Látható, hogy a szelvényterület-megtakarítás mindössze 5%

0, jelentéktelen. Vizsgáljuk meg a b jelű szelvényt: F,=5x1-1x2 = 3 m

2; P

t = 5 + 2(Vl + 4 - 2) = 5,47 m; Л, = 3/5,47 = 0,548 m. (A hidraulikai sugár nagyobb, mint a vízmélység fele. Ez jelzi, hogy az adott szelvény a liidraulikailag kedvező szelvénynél laposabb.) A szelvényterületben elérhető megtakarítás : F F

=|iX^548_J4

(21/

r + 4 - 2)

1 4 = 0,795 X 1,252 = 0,995. A megtakarítás ez esetben is csak 5%

0. Nézzük meg, hogy a 4. ábrán felvázolt két szelvénnyel egyenértékű — hidraulikailag kedvező alakú — szelvény vízmélysége és fenékszélessége mennyi lesz, ha a rézsűhajlást változatlanul megtartjuk. Az a jelű szelvény esetében a szelvényterület: F = 0,995F

t =0,995x1,5 = 1,493 m

2. A II. táblázat, ill. a 2. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy ha a rézsűhajlás tga = 2:l, akkor F/m

2 =1,74, azaz a vízmélység: m = У F/1,74 = l'l,493/1,74 = 0,923 m <1,00 m = m,. Ugyancsak az I. táblázatból, ill. a 2. ábráról leolvasható, hogy a/m = 1,24; azaz a fenékszélesség: a = 1,24m = 1,24 X 0,923 = 1,15 m> 1,00 = a,. A b jelű szelvény esetében a szelvényterület: F = 0,995

Ft =0,995x3 = 2,98« m

2. A rézsűhajlás tg a = 1:2, az F/m

2 = 2,47; azaz a vízmélység: m = У F/2,47 = 1/2,986/2,47 = 1,10> 1,00 m = m,. Az a/m =0,47; azaz a fenékszélesség: a = 0,47m = 0,47

X 1,10 = 0,517 m<l,00 = a-. A tetszés szerinti és a hidraulikailag kedvező (egyébként hidraulikailag egyenértékű) szelvényalakok a 4. ábrán egybevethetők. Befejezésül határozzuk meg annak a hidraulikailag kedvező trapéz-szelvénynek a geometriai jellemzőit, amely Q = 10 m

3/s vízhozamot képes vezetni; a rézsű hajlása tg a = 1:1,5; а földmeder érdességi tényezője (II. táblázat, XIII. kategória) n = = 0,0275 s/m

1'

3 és a csatorna esése .7 = 10~

4 = 0,0001 = 10 cm/km. A 3. ábrán a bejelölt nyomvonalon végighaladva megállapítható, hogy a hidraulikailag kedvező trapéz-szelvény vízmélysége : m = 3,10 m. Az I. táblázat, ill. a 2. ábra alapján megállapítható, hogy F/m

2 = 2,10; azaz F = 2,1 m

2 = 2,1 X3,10

2 = 20,30 m

2, a/m = 0,6; azaz a = 0,6 m =0,0x3,10 = 1,87 m, b/m = 3,6 ; azaz ô = 3,6 m =3,6x3,10 =11,20 m, P/m = 2F/m

2; azaz P = 2x2,1 m = 2x2,1 x3,10 = 13,07 m és r = m/2 = 3,11/2 = 1,55 m. A számpéldák alapján megállapítható, hogy a hidraulikailag kedvező alak alkalmazása számottevő szelvényterület megtakarítást nem eredményez. Az eljárás haszna abban mutatkozik, hogy a 2. és a 3. ábra, illetőleg az 1. és a II. táblázat felhasználásával a trapéz-szelvény méretezése megkönnyíthető. Fz különösen akkor jelentős, ha nagyszámú szelvény méreteit kell meghatározni.