Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB KÖZLEMÉNYEK ÉS BESZÁMOLÓK Rovatvezető: STAROSOLSZKY ÖDÖN A HIDRAULIKAILAG KEDVEZŐ TRAPÉZ-SZELVÉNY DR. HANKÓ ZOLTÁN

1 Azt a szelvényt nevezzük hidraulikailag kedvezőnek, amelynél az adott nagyságú nedvesített felülethez a legkisebb nedvesített kerület tartozik. Zárt görbével határolt felület esetén az adott nagyságú felülethez tartozó kerület akkor a legkisebb, ha a felület alakja kör. Ez esetben a felület és a kerület hányadosa, a hidraulikai sugár a kör átmérőjének negyedével egyenlő. Külön bizonyítás nélkül közvetlenül belátható, hogy a nyílt felszínű folyadékmozgás nedvesített felületének alakja akkor a legkedvezőbb, ha az félkör. Ez esetben a nedvesített felület és a nedvesített kerület hányadosa ugyanaz, mint teljes kör esetében, az átmérő negyede. Ezt jelen esetben úgy is mondhatjuk, hogy a hidraulikai sugár a vízmélység felével egyenlő. Ugyancsak nem szorul bizonyításra az sem, hogy nyílt felszínű folyadékmozgás mesterséges csatornája — kivételes esetektől eltekintve — félkör alakú keresztszelvénnyel nem építhető. A leggyakoribb alak a különböző rézsű hajlású, az egyszerű vagy összetett trapéz-szelvény. Kérdés, hogy trapéz alakú szelvény esetén beszélhetünk-e hidraulikailag kedvező szelvényről és ha igen, a kedvező szelvény jellemzői hogyan határozhatók meg? Az 1. ábra jelöléseit figyelembe véve, felírhatjuk (1) továbbá m sin a = azaz r m , r = = m I1 + ctg

2 a. sin a m (2) A nedvesített felület: F = — (a + b) = bm-m

2 ctg a. m (3) A nedvesített kerület: P = a + 2r = b + 2m (]/l + ctg

2a- ctg a) . (4) 1 Dr. Hankó Zoltán oki. mérnök, а Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hidromechnikai főosztályának vezetője.