Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Gálfi János-Korim Kálmán: Harkányfürdő felszín alatti hidrológiai és termikus viszonyai

Harkányfürdő 477 közepes szemnagyságú homok és szürke agyagrétegek váltakozásából áll. A rétegsor 60—65%-át, a fúrások tanúsága szerint, homokok alkotják. A pleisztocén képződményeket a morfológiai viszonyoktól függően eltérő kifejlődés jellemzi. A hegyvidéken 4—5 m vastagságot is elérő lösz, kavics és vörösagyag, míg a síkságon futóhomok, folyami homok és agyag települt. A pleisztocén rétegek határán gyakori a mészkonkréció. Harkány környékén a pliocén-pleisztocén kori laza üledékek vastagsága néhány métertől 100 —200 m-ig változik. Az alaphegység a fúrások tanúsága szerint anizuszi mészkő vékony dolomit kőzbetelepiilésekkel. b) Hegységszerkezeti viszonyok A mezozóos alaphegység elsődleges szerkezeti jellege a rétegek nagyjából keleti —nyugati csapásiránya és a hajlított formák, formaelemek (pikkelyeződés, monoklinális). ifj. Lóczy Lajos klasszikus tanulmányában öt rátolódásos formát, pikkelyt különböztetett meg. Az általánosan déli dőlésiránnyal jellemzett szerkezeti alakzatok dőlésszöge tág határok között változik. A Villányi hegység nyugati, tehát Harkányhoz legközelebb eső részén átlagosan 25—.'50°, a Csukma-hegyen és Siklóson 40°, míg a Harsányhegyen 40—55°, sőt a pikkelyeződés mértékétől függően az alsókréta kori miliolinás mészkőben 70°-os dőlésszög mutatkozik. A pikkelyeződés legmarkánsabb példája a harsányhegyi nagy kőfejtőben látható 2. ábra. Pikkelyeződés a harsányi kőfejtőben Fig. 2. Scaling in the Harsány quarry Fig. 2. Écaillement dans la carrière de Harsány