Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vác csatornázása 425 Gyapjúmosógyár (Fonógyár). Szálas anyaggal is szennyezett savas, festékes, kro­mátos, szulfidos szennyvize a Cs-15 — 6 — 2 és Cs-15 — 0 csatornán a Gombás-patakba jut. Finomfonógijár. Pamuthulladékos szennyvize szintén a Cs-15 —6 — 1 csatornába jut. Húsipari Vállalat. Erősen szennyezett (BOI 5 1700 — 1800, zsírtartalom 200 — 2000 mg/l) vize részben a 0 — 1 — 4, részben a Cs-15 —0 csatornába jut. Előtisztítás nincs, a telepen belül is rendezetlen a csatornázás. Tejüzem. Előtisztítás nélkül mindkét hálózatba vezet szennyvizet. Forte. Nagy mennyiségű, erősen hígított szennyvizeit ülepítés után közvetlenül a Gombás-patakba vezette. A szennyvízcsatornára való átkötést biztosító csatorna megépült, a teljes szennyvízmennyiség ide terhelésére azonban csak a gyáron belüli csatorna-rekonstrukció után kerülhet sor. XI. és XVI. AKÖV, Motor- és Gépjavító Vállalat. Olajos, homokos szennyvizei­ket gyakorlatilag tisztítás nélkül vezetik csapadékcsatornába (Cs-15 —6, Cs-4 —0 illetve Çs-2-O). MÁV fűtőház. Olajos, szénporos, salakos szennyvizét a Cs-15 —0 csatornába vezetik. Patyolat. A régi mosoda erősen szennyezett szennyvize a Cs-10 —1 csatornába jutott. Az új, egyébként korszerű üzem ipari szennyvizét habfogó után a Cs-5 —2 csatornára kötötték. A víz- és csatornanemű vállalat a szennyvízcsatornára való át ­kötést csak akkor engedi meg, ha a mosószeres szennyvíz nem fogja észrevehetően zavarni az új szennyvíztisztító telep működését. i. A CSATORNÁZÁS HIÁNYOSSÁGAIBÓL ADÓDÓ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI NEHÉZSÉGEK 1. A csapadékcsatornákon tisztítás nélkül a Dunába jutó szennyvizek a városi partszakaszt végig szennyezik. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy folyamszabályozási szempontból a város déli része előtt párhuzammű épült, amely a part mentén a víz folyását lassítja. Alacsony vízálláskor ennek következtében a szennyvíz pang a part mentén. Gyermekek fürdenek itt, horgászás címén is bemennek a vízbe, csónakki­kötésre is használják e partszakaszt. Álacsony vízállás és kedvezőtlen időjárás ese­tén a parti sétányon erős a bűz. A csapadékcsatornákon át száraz időben a Dunába jutó víz szennyezettségének jellemzésére néhány tájékoztató adat (1966. VI.) a következő: Csatorna jele Oxigén­fogyasztás Klorid Cián mg/l Vas Jellemzés Cs— 2—0 90 104 Szokásos fekáliás szennyvíz Cs— 3—0 58 130 Szokásos fekáliás szennyvíz Cs— 4—0 86 67 0,12 Fekáliás + ipari szv. Cs— 5—0 12 180 0,2 38 Savas, vasas, ipari szv. Cs—14—0 77 36 Bűzös, fekáliás szv. Cs—15—0 135 80 Zsíros, színes, igen erősen szennyezett A Gombás-patakba torkolló Cs-15 —0 csatorna alatt széles, színes csóva alakult ki, a szennyezés a patak torkolatáig szemmel is látható volt. A Cs-8 —0 csatorna ola­jos szennyvizet vitt a Dunába, az olaj a part mentén végig látható volt. A Gombás­patakon már a Cs-15 —0 csatorna torkolata fölött is összefüggő olajhártya volt. A Cs-4 —0 és Cs-5—0 csatornák torkolata környékén többízben észleltek hal­pusztulást, pedig itt a partvonal mentén jelentős sodra van a Dunának, jó az elke­veredés. A halpusztulást az akkori megállapítás szerint a Híradástechnikai Anyagok s

Next

/
Oldalképek
Tartalom