Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

4. Az 1965. évi dunai árvízvédelem tapasztalatai és a gátak megerősítésének kérdései - 4.1. Breinich Miklós: A dunai árvíz elleni védelem tapasztalatai és értékelésük

4.1 A DUNAI ÁRVÍZ ELLENI VÉDELEM TAPASZTALATAI ÉS ÉRTÉKELÉSÜK BREINICH MIKLÓS

1 Az 1965. évi dunai védkezési munkák tapasztalatainak ismertetése előtt célszerű a védelmi rendszer néhány olyan jellemző sajátosságát öszszefoglalni, amelynek ismerete hozzásegít a bekövetkezett jelenségek világos megértéséhez és a védekezési munkák helyes értékeléséhez. A dunai árvédelmi töltések végig a folyó mentén az alluviális üledékre épültek. Az alapréteg a felső szakaszon durva kavics, amely a folyó mentén lefelé haladva finomodik, helyenkint durva homokrétegekkel változik, az alsó szakaszon Dunaföldvártól lefelé már durva, helyenkint finom homok. A vízáteresztő alapréteg vastagsága rendkívül változó. A Szigetközben eléri a többszáz métert, míg az alsó szakaszon vannak öblözetek, ahol 10—15 m mélyen már vízzáró réteg található. A vízáteresztő réteget általában 0.5—6 m vastagságú többé-kevésbé vízzáró fedőréteg borítja. A gátak jórészt ebből a fedőrétegből készültek, a töltés testének vízáteresztőképessége tehát nagy általánosságban a védvonal teljes hosszában kisebb, mint az altalajé. A töltések nagy része a múlt században kezdetleges építési technológiával, sokszor a legelemibb alapozási és tömörítési előírások figyelmen kívül hagyásával épült. Átgondolt terv, egységes szemlélet kialakításáról ebben az időben szó sem lehetett. Egy-egy öblözet bevédése a helyi érdekeltek áldozatkészségétől, teherbírásától függött; a nagy árvizek előrelendítették a munkát, a töltéseket ilyenkor erősítették, a tartósan aszályos években viszont feledésbe merült az ármentesítés ügye. Ez magyarázza, hogy a töltések mérete nem egységes, minőségük, tömörségük egyáltalán nem kielégítő, hosszú szakaszon mind magassági, mind keresztmetszeti erősítésre szorulnak. A céltudatos fejlesztés alapfeltételét az egységes vízügyi szolgálat létrehozása teremtette meg. Az 1954. és 1956. évi pusztító árvizek után nagy erővel megindultak a dunai töltéserősítési munkák, anyagi erőforrá1 Breinich Miklós oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének helyettese, í;z 1065. évi dunai árvíz idején az árvízvédelmi kormánybiztos helyettese (Budapest).