Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.4. Karászi K.-Philipp I.-Zsuffa I.: Árvízvédelem a Duna középdunántúli szakaszán
Árvízvédelem a középdunó.ntúli szakaszon 215 A töltéstest átázásának következményeként jött létre az a számtalan, kisebb-nagyobb mértékű, mentett oldali szivárgás, melyek közül egyesek vízhozamban a csurgások nagyságrendjét is elérték. Különösen nagymértékű volt a szivárgás a 0+250— 0+850 szelvények közötti szakaszon. Miként már korábban említettük az átázás következménye volt a 7+700 —8+200 szelvények közötti rézsű megcsúszása is. Kisebb rnegcsúszás az átázás következtében más töltésszakaszokon is előállt. b) Az árvíz hatása a töltés környezetére (altalajra) Védvonalaink mögött már kisebb árhullámok levonulása esetén is megjelenik a fakadóvíz, legtöbbször a Sió-torkolat alatti (1), majd a Karaszifok—Paks-i szakaszon (2). A védvonal jelentős része a meder közelébe épült, a Sió-torkolat alatti szakaszon pedig, ahol a medertől több km-re vannak a védgátak, a vízoldali töltésláb közvetlen közelében nyitottak anyaggödröt a töltés építésekor. Az aránylag vékony fedőréteg alatti, vastag homok altalaj így a védvonal közelében kapcsolatban van az árvízzel. Ezért a nyomásesés vonal jellegzetes, kezdeti homorú szakasza majdnem mindenütt túlnyúlik a töltés mentett oldali lábvonalán. Ezt igazolták a már említett fúrási adatok, illetve az előállott jelenségek. 7. ábra. Lesuvadt töltésrézsű a 8 + 100 szelvényben Fig. 7. Slumping slope at station 8-fl00 Bild 7 Abgerutschter Dammteil im Profil 8 + 100 A nyomásvonal, kezdeti görbe szakasza után, gyakorlatilag vízszintesen alakult ki, és az árvíz magasságának emelkedésével ez a vonal a töltéstől több km távolságban is a terepszint fölé került. A vékony fedőrétegen keresztül így nagykiterjedésű területeken lépett fel a fakadóvíz. A 2+650 szelvény mögött a mentett oldali víznyomás az altalajban odáig fokozódott, hogy a fedőréteget először kisebb, majd később kb. 100 m 2-nyi felületen megemelte, és így a talajtörés közvetlen veszélye állt elő. Ez együtt járt a töltéstest alulról, illetve odal irányból történő nagymértékű átázásával és buzgárosodási folyamattal. • Mindezeknek volt következménye, hogy e helyen a töltésszakadás veszélyével kellett számolni. - ~ >
