Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon - 2.2. Gyalokay M.-Szolgay J.: Az 1965. évi dunai árvíz Csehszlovákiában
A dunai árvíz Csehszlovákiában 12 5 a behatolt víz visszavezetéséről, mert a gátszakadás helye Csicsovnál (Csicsónál) erre nem volt alkalmas. Itt a terep magassága 112 m körül van, míg a Vágduna mellett a legalacsonyabb helyek 107 m magasságúak. A csicsovi (csicsói) gátszakadáson a Zsitny Osztrovba (Csallóközbe) áramló víz tovaterjedésének időbeli menetét közelítőleg a 4. ábra tünteti fel. A víz előrehaladását az időnként felvett légi felvételekből állapították meg. Tekintettel azonban arra, hogy a víz az elöntött területeken csak fokozatosan ért el oly magasságot, amely az egyes veteményeket már ellepte, az előrehaladás mértékének megállapítása a felvételekből pontosan nem vehető ki. A főáramlási irányokat a nyilak jelzik, míg a -térképbe írt kották az előállott maximális vízszinteket jelzik. Tekintettel arra. hogy az elöntött területen a vízszintek egyenlítődtek ki, a víz állandóan mozgásban volt. A helyi duzzasztások miatt hidak hídfőjénél, utaknál, zsilipeknél nagyobb kimosások keletkeztek, és a Komárno (Komárom)—Dunajszka Sztreda (Dunaszerdahely) közötti vasút alépítményét mosta el az ár. Egyes helyeken még a beton főközlekedő utat is alámosta. Általánosságban azt lehetett megállapítani, hogy a betört árvíz kezdetben leggyorsabban a csatornahálózat medreiben nyomult előre, majd mikor ezek megteltek, ömlött ki a víz a csatornákkal szomszédos területekre. Ideig-óráig a magasabb terephullámok, utak, vasút, kisebb régi töltések akadályozták a víz előrehaladását, ezeket azonban részben megkerülte, részben elmosta. Az árnak az a része, mely a beömléstől Palkovicsovo (Szap) — Pasziuchy (Patas) irányában haladt előre, színültig megtöltötte az <S Vi számú főcsatorna medrét, és a Kisdunába az aszódi zsilipnél talált leg« gyorsabban lefolyásra, elkülönülve a betört víz többi részétől, mely г Vágduna felé tartott. Aszódnál a lefolyás lehetséges volt, mert a Kisdunát a Dunától elválasztó beeresztő zsilip az egész árvíz alatt zárva volt, s így a vízszintek Aszódnál a Vágduna alacsonyabb szintjéhez igazodtak Tekintettel a csicsovi (csicsói) gátszakadásnál és az elöntött terület alsó részén levő vízszintek különbségére, nagyon sürgős lett volna a töltésszakadás mielőbbi elzárása. Az elzárást azonban kezdetben nagyon megnehezítette a (3,5—3,8 m) nagy vízszintkülönbség, továbbá az, hogy a gátszakadás helye a hullámtéren levő sűrű erdő miatt a víz felől, és az elöntés miatt a mentett oldal felől is nehezen volt megközelíthető. Hajókat, a fák miatt, a helyszínre vinni nem lehetett, a töltés teteje az esőzések miatt nehéz járművek részére járhatatlan volt. Erdőt kellett tehát előbb irtani, és a töltés tetejét, valamint padkájá 3,5 km hosszban vasbeon lemezekkel burkolni. Az előtéri erdőből 1130 m hosszú 20 m széles sávot kellett eltávolítani vízalatti robbantással. Hajókikötőket kellett létesíteni Palkovicsovo (Szap), Koszihy (Keszi) és Csicsovo (Csicsó) községeknél a Dévényből hajón érkező terméskő kirakásához, és kirakó darukat is kellett a helyszínre vinni stb.
