Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

Az 1965. évi árvíz 2 j földtöltés védi a mederből kiömlő árvizek elöntése ellen. Magyarország árvédelmi vonalainak hosszát, a beépített földtömeg és a védett terület nagyságát mutatja a III. táblázat. Ili táblázat Armentesített terület Magyarországon (1965) Areas of Hungary protected against flood inundation (1965) Das Hochwassergeschützte Gebiet Ungarns (1965) Fővédvonal hossza (km) beépített földmunka (millió m

3) Védett terület (1000 ha) Tisza vízgyűjtője Duna vízgyűjtője 2916 1230 176 44 1757 520 Összesen : 4146 220 2277 A Duna árvizei elleni védekezés érdekében a töltések építése egyes községek körül, majd később rövidebb partszakaszok mentén jóval a tiszai töltések kiépítését megelőzően, egyes feljegyzések szerint már a XV. század elején megkezdődött. A Duna-menti töltésrendszer jelenleg mégis kisebb biztonságú, mind a töltéseknek a mértékadó árvízhez viszonyított magasságát, mind pedig keresztmetszeti méreteit tekintve, mint a Tisza-menti. Ez több okra vezethető vissza. Ilyen többek között, hogy a védett ártér a Duna mentén jóval kisebb, alig egyharmada a tiszavölgyi árterületnek. A Duna mentén már korábban is folytak kisebb helyi jellegű töltésépítések, így Beszédes József vezetésével 1820—25-ben Paks és Báta között 21 km hosszban megépült az első egységes dunai védvonal, mely közel 43 000 ha, jórészt jobbágyföldet mentesített a Duna árvizeitől. Az árvízveszély így a Duna mentén kisebbnek tűnt. Bizonnyal hozzájárult a Duna-völgyi ármentesítés elhanyagolásához az is, hogy itt a nagybirtok érdekeltsége a mélyebb fekvésű árterületeken kisebb volt, mint a Tisza völgyében, ahol a termőterület kiterjesztésének — amihez a múlt század közepén Európa-szerte jelentkező gabona-konjunktúra is ösztönzést adott — egyetlen lehetősége a mélyfekvésű vízjárta területeknek az árvizektől való elhódítása volt. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy bár az első magyarországi vízrendező társulat is a Dunántúlon alakult a Sárvíz lecsapolására, a Dunavölgy ármentesítő társulatainak nagy része csak a múlt század vége felé jött létre. A többé-kevésbé összefüggő terv szerinti ármentesítési munkák is ebben az időszakban kezdődtek a Duna mentén, amikor a Széchenyi István és Vásárhelyi Pál által 1846-ban megindított nagyszabású ármentesítési munkák hatására a Tisza teljes vízgyűjtőjén a töltésekkel védett árterület — 1890 táján — már 2,1 millió hektárra ter-