Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon
22 Dégen Imre latok számszerűen nem értékelhető hatásának figyelembevétele nélkül az elvontság és a valóságtól való elszakadás veszélye. Egyfelől a fizikai törvényszerűségeken alapuló oksági kapcsolatok és meggondolások, másfelől a megelőző időszakban levonult árhullámok adataira támaszkodó megoldások szintézise bizonyára lehetővé teszi majd a folyó vízjárásának nagyobb időelőnnyel történő, a sok változós összefüggéseket jobban figyelembe vevő, pontosabb előrejelzését. A lefolyás hosszúidejű előrejelzésétől csak tendenciákat jelző figyelmeztetést lehet várni, nem pedig számszerű prognózist az árhullámok időpontjára és alakulására. Az ilyen általános tendenciákat hosszú időre előre jelző figyelmeztetések egyszersmind figyelmeztetések az árvízvédelemre való felkészülés, sőt a gyakorlati vízépítés számára is. Igen figyelemreméltók Dr. Werner Kresser által rendszerezett és továbbfejlesztett eljárások, különösen a statisztikai módszer, mely a napfoltok és ezzel összefüggésben levő mágneses zavarok gyakoriságának ismétlődő periódusai és az árvizeket, befolyásoló időjárási tényezők közötti kapcsolatokat vizsgálja. Az utóbbi 130 év napfoltciklusainak az osztrák Duna évi átlagos vízhozamának jellegével való egybevetése alapján kimutatható, hogy az átlagosnál szárazabb évek a napfoltmaximumok időpontjában és közvetlenül a minimumok előtt csoportosulnak, nedves évek pedig a minimumokkal esnek egybe. A napfoltciklusok hatásának vizsgálata az általános légkörzésre és a földi időjárás alakulására sokat ígérő eljárásnak mutatkozik a hosszúidejű hidrológiai előrejelzések terén. II. AZ ÁRVÍZ ELLENI VÉDELEM 1. A magyarországi Dunavölgy ármentesítése A Duna magyarországi 417 km hosszú szakasza mentén, az árvízszintnél mélyebben fekvő mintegy 600 ezer hold árterületet, az itt települt városokat, falvakat, ipartelepeket, közlekedési vonalakat kereken 610 km hosszú árvédelmi töltés védi az árvíz elöntése ellen. A dunai töltések részét alkotják a világviszonylatban is kimagasló magyarországi árvízvédelmi rendszernek, mely az európai kontinensen a legnagyobb kiterjedésű összefüggő ármentesített területet védi. Magyarországon az árvízvédelem jelentőségét az is mutatja, hogy az ország területének 25%-a, azaz 22 800 négyzetkilométer a folyók árterülete, amelyen a lakosság 50%-a él, és a községek, városok 30, az útés vasútvonalak 50°/o-a fekszik. Magyarország mezőgazdasági művelés alatt álló területének V 4-e az ármentesítés során vált mocsárvilágból termőfölddé. A magyarországi ármentesítések és lecsapolások jelentőségét az is szemlélteti, hogy e munkák eredményeként az ártér 34%-nyi szántóterülete 74%-ra nőtt, a rét, legelő és hasznosítatlan területek pedig 30, illetve 34%-ról 11, illetve 15%-ra csökkentek. Az árterek védelmére kereken 4000 km hosszban földtöltések, kisebb szakaszokon pedig árvédelmi falak épültek. Az ármentesített terület minden négyzetkilométerét, mintegy 180 m hosszú mesterséges
