Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

Az 1965. évi árvíz 2 j viszont a hatodik árhullámnál meggyorsult. A tényleges levonulási idő a vizsgáit szakaszon (Passau—Mohács) 175 órában adódik, míg szakadás nélkül — amint a grafikon Dunaremete feletti vonalának meghosszab­bítása mutatja — 350 óra lett volna. Az árvízi előrejelzési segédletek továbbfejlesztése során vizsgálni kell a mellékfolyók rendkívüli árhullámainak ősszetalálkozási lehető­ségét a Duna árhullámaival, hogy a Bajor-Duna és az Inn árvizei időbeli egybeesésének valószínűsége hogyan befolyásolja az alsóbb sza­kaszokon az árhullámok alakulását. De nagyobb figyelmet kell fordítani a Kárpát-medencében levő mellékfolyók vízhozamának a dunai árvizekre gyakorolt kihatására is. Az előrejelzések kidolgozásánál figyelembe kell venni, mind a Duna felső szakaszán, mind a csehszlovák mellékvízfolyásokon levő duzzasztók és tárolók üzemi rendjét. A duzzasztóművek tárolóterének feltöltése és kiürítése a folyam természetes vízjárását átmenetileg számottevően mó­dosíthatja, melynek lehetnek káros és kedvező hatásai is. A vízlépcsők bögéjében tárolt víznek az árhullám közeledtekor tör­ténő lebocsátása mesterséges árhullámként vonul végig a folyó csatla­kozó szakaszán és növeli a kezdődő árhullám magassága szempontjából mértékadó mederteltséget. Az eddig kiépített felső-dunai vízlépcsők tároló térfogata 250 millió m 3, az Inn folyó alsó szakaszán épült vízerő­művek tároló térfogatával együtt pedig 480 millió m 3. A nagyobb dunai árhullámok teljes tömege pedig, amint azt az előbbiekből láttuk, több milliárd m 3. E mennyiségeket összevetve nyilvánvaló, hogy a dunai ár­hullámok tömegét a vízlépcsők bögéjében tárolt víz térfogata lényege­sen nem befolyásolhatja, telt mederre bocsátva azonban növeli az egyéb­ként is veszélyes hetyzetet és a természetes vízjárásénál hevesebb víz­szint változásokat okozhat. A vízlépcsők üzemelési rendjének ismerete nélkül azonban nem értelmezhető kellő pontossággal, hogy milyen mér­tékben okozzák a felső vízmércéken a vízszín változásokat a természetes és milyen mértékben a mesterséges árhullámok. Ismeretes, hogy árvízi előrejelzéseinket a grafikus korreláció mód­szerei szerint szerkesztjük. A jelenlegi számítástechnika, az elektronikus számítógépek rendkívüli teljesítőképessége mellett az árvíz lefolyását befolyásoló tényezők okozta nagyszámú variációs lehetőségek figyelembe­vétele már mindinkább lehetséges, és szükséges is. Ezért az elektronikus számítógépre alkalmas programot kell kidolgozni a dunai előrejelzéshez, melynek segítségével a kezdeti és határ feltételek ismeretében bármilyen rendkívüli állapotra tájékoztató előrejelzés adható. Az árvízi előrejelzé­sek fejlesztésében a hidrológiai és hidraulikai szemlélet helyes szintézi­sét kell megvalósítani, hiszen a két módszer és szemlélet között nem lehet éles határt vonni. A hidrológiai szemlélet erőssége a rendszeresen gyűjtött, nagyszámú adathalmaz rendszerbe foglalása statisztikai eljárá­sokkal és ezek alapján az előfordulási valószínűség gyakoriságának meg­határozása. A hidraulikai szemlélet erőssége a ható okok általános fel­tárása, világos és jól érthető matematikai számítási módszerek, gyengéje viszont az összetettebb esetek nehezebb kezelése, a hidrológiai tapaszta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom