Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

Az 1965. évi árvíz 2 j viszont a hatodik árhullámnál meggyorsult. A tényleges levonulási idő a vizsgáit szakaszon (Passau—Mohács) 175 órában adódik, míg szakadás nélkül — amint a grafikon Dunaremete feletti vonalának meghosszabbítása mutatja — 350 óra lett volna. Az árvízi előrejelzési segédletek továbbfejlesztése során vizsgálni kell a mellékfolyók rendkívüli árhullámainak ősszetalálkozási lehetőségét a Duna árhullámaival, hogy a Bajor-Duna és az Inn árvizei időbeli egybeesésének valószínűsége hogyan befolyásolja az alsóbb szakaszokon az árhullámok alakulását. De nagyobb figyelmet kell fordítani a Kárpát-medencében levő mellékfolyók vízhozamának a dunai árvizekre gyakorolt kihatására is. Az előrejelzések kidolgozásánál figyelembe kell venni, mind a Duna felső szakaszán, mind a csehszlovák mellékvízfolyásokon levő duzzasztók és tárolók üzemi rendjét. A duzzasztóművek tárolóterének feltöltése és kiürítése a folyam természetes vízjárását átmenetileg számottevően módosíthatja, melynek lehetnek káros és kedvező hatásai is. A vízlépcsők bögéjében tárolt víznek az árhullám közeledtekor történő lebocsátása mesterséges árhullámként vonul végig a folyó csatlakozó szakaszán és növeli a kezdődő árhullám magassága szempontjából mértékadó mederteltséget. Az eddig kiépített felső-dunai vízlépcsők tároló térfogata 250 millió m

3, az Inn folyó alsó szakaszán épült vízerőművek tároló térfogatával együtt pedig 480 millió m

3. A nagyobb dunai árhullámok teljes tömege pedig, amint azt az előbbiekből láttuk, több milliárd m

3. E mennyiségeket összevetve nyilvánvaló, hogy a dunai árhullámok tömegét a vízlépcsők bögéjében tárolt víz térfogata lényegesen nem befolyásolhatja, telt mederre bocsátva azonban növeli az egyébként is veszélyes hetyzetet és a természetes vízjárásénál hevesebb vízszint változásokat okozhat. A vízlépcsők üzemelési rendjének ismerete nélkül azonban nem értelmezhető kellő pontossággal, hogy milyen mértékben okozzák a felső vízmércéken a vízszín változásokat a természetes és milyen mértékben a mesterséges árhullámok. Ismeretes, hogy árvízi előrejelzéseinket a grafikus korreláció módszerei szerint szerkesztjük. A jelenlegi számítástechnika, az elektronikus számítógépek rendkívüli teljesítőképessége mellett az árvíz lefolyását befolyásoló tényezők okozta nagyszámú variációs lehetőségek figyelembevétele már mindinkább lehetséges, és szükséges is. Ezért az elektronikus számítógépre alkalmas programot kell kidolgozni a dunai előrejelzéshez, melynek segítségével a kezdeti és határ feltételek ismeretében bármilyen rendkívüli állapotra tájékoztató előrejelzés adható. Az árvízi előrejelzések fejlesztésében a hidrológiai és hidraulikai szemlélet helyes szintézisét kell megvalósítani, hiszen a két módszer és szemlélet között nem lehet éles határt vonni. A hidrológiai szemlélet erőssége a rendszeresen gyűjtött, nagyszámú adathalmaz rendszerbe foglalása statisztikai eljárásokkal és ezek alapján az előfordulási valószínűség gyakoriságának meghatározása. A hidraulikai szemlélet erőssége a ható okok általános feltárása, világos és jól érthető matematikai számítási módszerek, gyengéje viszont az összetettebb esetek nehezebb kezelése, a hidrológiai tapaszta-