Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

20 Djjon Imre befolyásoló következtetést adnak. Az esésviszonyok (i) változásának a vízhozamok alakulására gyakorolt befolyását kifejező Q = f (H,i) összefüggéseknek az árvíz folyamán történő rendszeres észlelésére nagyobb súlyt kell helyzeni. Amint az 1965. évi árvíz is megmutatta, a mellékfolyók tág határok között ingadozó vízhozama találkozhat a Duna legkülönbözőbb vízhozamával és az egyesülő vízfolyások különböző ütemben és sorrendben áradhatnak, illetve apadhatnak. Ez az árhullámok levonulási sebességét, vízállásait és vízhozamait jelentősen befolyásolhatja. Az árhullámok változó levonulási idejét és sebességeit szemlélteti a 9. ábra, amely meg9. ábra. Árhullámok levonulási ideje Fig. 9. Time of travel of flood-waves Bild 9 Die Abflusszeiten der Flutwellen mutatja, hogy míg az árhullámok átlagos levonulási ideje a Passau— Mohács közötti 780 km hosszú szakaszon 185 óra, átlagos levonulási sebességük pedig 4,22 km/óra, addig az 1965. évi árvíz harmadik árhullámának levonulási ideje ezen a szakaszon 245 óra volt. Különösen a Drávának az alsó szakasz lefolyását késleltető árvize nyújtotta meg a levonulási időt. Gátszakadások esetén bekövetkező hirtelen vízhozamváltozások hatására a hatodik árhullám levonulási idejének grafikonja mutat rá. Mint látható, a levonulási sebesség Budapest alatt általában lassúbbá válik, a bal oldali gátszakadásokon keresztül történő vízelvonás hatására